Évszázad
SI-n kívüli egység az idő számlálására · mennyiség: idő
1859-ben Urbain Le Verrier befejezte a Merkúr mozgásának kiszámítását, és eltérést talált. A napközelpont gyorsabban haladt előre, mint amennyit az ismert bolygók vonzása megengedett — számításai szerint mintegy 38 ívmásodperccel évszázadonként. A szám kicsi volt, a számítás szilárd, és a rés nem záródott be.
Le Verrier úgy döntött, hogy a Nap és a Merkúr között egy bolygó rejtőzik, és Vulkánnak nevezte el. Keresték fogyatkozásokkor, amatőrök „látták”, pályát számítottak neki. A Vulkán nem létezik. Nem egy bolygó hiányzott, hanem a helyes egyenletek.
01 · Meghatározás
Az évszázad száz év. Ez a teljes meghatározás: nincs benne bolygómozgás, sem atomrezgés, sem semmiféle etalon. Számláló egység — tízszer tíz, semmi több.
A csillagászoknak azonban az évszázad pontos hosszúságú munkaegység. A julián évszázad 36 525 nap, vagyis száz julián év 365,25 naponként, azaz 3 155 760 000 másodperc. Itt semmit sem mérnek: a számot megállapították, és épp ez teszi használhatóvá.
Ez nem véletlen kényelem. A mechanika lassú hatásait pontosan így hívják: szekulárisak. A precesszió, egy napközelpont vándorlása, a Föld forgásának fékeződése — mindegyiket évszázadonként adják meg, mert egy év alatt túl kicsik ahhoz, hogy látszódjanak, egy évezred alatt pedig a képlet már nem marad lineáris.
A jobb oldali tábla négy ilyen menetet számol. A csúszka adja meg, hány évszázad telt el, és megmutatja, mikor válik a felhalmozódott mennyiség láthatóvá.
Négy lassú menet. A kék görbe azt mutatja, mennyi gyűlik össze a választott évszázadszám alatt; a piros vonal az a küszöb, amelytől a hatás megjelenik a mérésekben. Némelyik egy évszázad alatt lépi át, másiknak húsz kell.
A Merkúr nem tér vissza ugyanabba a pontba: az ellipszis lassan körbefordul a Nap körül, és a napközelpont előbbre kúszik. Ennek java a többi bolygó vonzásából ered. Ami mindegyiket beszámítva megmarad, az 43 ívmásodperc évszázadonként — és fél évszázadon át senki sem tudta megmagyarázni.
02 · Átszámítás
Adjon meg egy értéket — a lap átváltja
Alapnak a julián évszázad szolgál: pontosan 36 525 nap. Ez az egyetlen évszázadhossz, amelynek nincs bizonytalansága, mert megállapították és nem megmérték.
A táblázat harmadik családja a szekuláris sebességek. Adjon meg egy évszázadszámot, és a táblázat megmutatja, mennyit halmoz fel ennyi idő alatt minden lassú folyamat.
A huszadik század az 1901–2000 közötti évek, nem pedig 1900–1999. Az évek számlálása eggyel kezdődött; nulladik év nem volt, így az első század 1-től 100-ig tartott, és azóta minden század kerek számmal végződik ahelyett, hogy azzal kezdődne.
| Megjegyzés | |||
|---|---|---|---|
| {u} | {name} | {value} | {note} |
03 · Nagyságrendek
egyetlen évszázadtól a világegyetem koráig04 · Mérőeszközök
Műszer nincs — archívum van
A babiloni írnokok dátummal és időponttal jegyezték fel a fogyatkozásokat. Épp azért tudjuk, mennyit késik a Föld az egyenletes időhöz képest, mert ezek a feljegyzések megvannak: az egyenletesen forgó Földre kiszámított fogyatkozás rossz helyre esik, és az eltolódásból adódik a ΔT.
Egy csillagvizsgáló évtizedekig méri a csillagok helyzetét, majd katalógust nyomtat. Egy évszázad múlva összevetik egy újjal, és a különbségből jönnek ki a sajátmozgások és a precesszió. Egyetlen megfigyelő sem látja végig a mérést. Nálunk ide tartozik Hell Miksa és Sajnovics János is: 1769-ben a norvégiai Vardøn mérték meg a Vénusz átvonulását, és abból adódott a Nap távolsága — az a mérőrúd, amely nélkül Le Verrier számításának nem lett volna mibe behelyettesítenie.
Egy lézerimpulzus elmegy a Holdon hagyott sarokprizmákig, és pár másodperc múlva visszatér. 1969 óta ebből tudjuk, hogy a Hold évi 3,8 centiméterrel távolodik — évszázadonként 3,80 méterrel — és hogy a Föld forgása ennek megfelelően lassul.
Négyszáz órát különböző országokban egyetlen skálává, a TAI-vá fognak össze. Az egyenletesen jár, a Föld nem: a különbség felhalmozódik, és ebből tudjuk, hogy a nap évszázadonként mintegy 1,8 ezredmásodperccel hosszabbodik.
05 · Írásszabályok
Római számokkal, és nulladik év nélkül
Az évszázadnak nincs hivatalos jele: az SI-ben egyáltalán nem szerepel, a csillagászok pedig cy-t vagy century-t írnak, olykor csak c-t. Ez utóbbi ütközik a fénysebesség c-jével, ezért a képletekben inkább a teljes szót használják. Az SI-előtagok az évhez járulnak — ka, Ma, Ga — soha nem az évszázadhoz.
Külön csapda az időszámításunk előtti évek kérdése. A történészeknek nincs nulladik évük: i. e. 1 után közvetlenül i. sz. 1 következik. A csillagászoknak van — náluk a 0. év azonos i. e. 1-gyel, i. e. 2 pedig −1 — másképp az időközök aritmetikája nem jön ki. Ugyanaz a dátum tehát kétféleképp írható, és a kettő eggyel tér el.
06 · Szomszédos egységek
Minden, ami az évszázad körül van, a tízesre épül: az év, az évszázad, az évezred. Egyik határ sem felel meg semminek a természetben. Az egyetlen ferde illesztés a héttel van: a 36 525 nem osztható héttel, így a hét napjai évszázadról évszázadra elcsúsznak, és sosem térnek vissza ugyanoda.
az évszázad 1/100 része
36 525 d
10 évszázad
Ezért kényelmes az évszázad. A nap lassan hosszabbodik, de az órák lemaradása a Föld forgásához képest az idő négyzetével nő, és száz év alatt már tíz másodpercekben mérhető. Egy év túl rövid ahhoz, hogy meglássuk; egy évezred túl hosszú ahhoz, hogy a képlet egyszerű maradjon.
07 · Történeti rész
Előbb egy emberöltő, aztán száz év
Az etruszkoknál a saeculum akkor ért véget, amikor meghalt az utolsó ember, aki a kezdetén született. A hossza tehát nem volt rögzített — száz év, száztíz — és papok hirdették ki az egyik vége és a következő kezdete. Az egységet emberi élethez mérték, nem számhoz.
Dionysius Exiguus azt javasolta, hogy az éveket a születéstől számolják, és az elsővel kezdte: a nullának nem jutott hely a számításában, mert a római számok nem ismerték a nullát. A megállapodás ezerötszáz éve áll, és minden vita arról, mikor kezdődik egy század, innen ered.
Le Verrier a Neptunuszt már megtalálta papíron: 1846-ban Johann Galle Berlinben pontosan ott pillantotta meg, ahová a párizsi számítás helyezte. Megpróbálta hát ugyanazt a fogást másodszor is: ha a Merkúr ferdén jár, valami láthatatlan húzza.
Einstein az új egyenletekkel számolta ki a Merkúr mozgását, és évszázadonként 43 ívmásodperces többletelfordulást kapott — épp azt a számot, amely megmaradt. Semmit sem hangoltak hozzá: az érték magától jött ki az elméletből. Ez az a pillanat, amikor az általános relativitáselmélet megszűnt ötlet lenni, és fizikává vált.
Egy egység, amely hosszabb az embernél
Egy évszázadot egyetlen műszerrel sem lehet megmérni. Bármelyik óra száz év alatt vagy megáll, vagy átépítik, újrahitelesítik és elköltöztetik. Ami megmarad, az a feljegyzés: egy tábla, egy katalógus, egy észlelési sorozat. A mérés túlél minden készüléket, amely részt vett benne.
Innen az évszázad furcsa tulajdonsága. Nincs etalonja, mégis pontos a hossza: 36 525 nap, másodpercre. Minden más egységnél fordítva van — előbb az etalon, aztán a szám. Itt a szám jött előbb, és etalonra soha nem volt szükség.
Katalógus · mértékegységek
Minden mennyiségnek egy adatlap
Hét SI-alapegység, huszonkét saját nevű származtatott egység és a rendszeren kívüli mennyiségek, amelyek nélkül sem a tudomány, sem a mindennapok nem boldogulnak. Mindegyiknek megvan a maga adatlapja: meghatározás, átváltás, műszerek, írásszabályok, történet. 36 nyelven.