Minden mennyiségnek saját lapja
A szokásos átváltó megfelel a «mennyi» kérdésre, és ott abba is hagyja. De aki egy egységet keres, szinte sohasem pusztán az együtthatót akarja: látnia kell, honnan való a szám, mivel mérik, hogyan írják le hibátlanul a rajzon, és miért írja ugyanazt a szomszéd szakma másképp. Ezért van itt minden egységnek lapja, nem pedig sora egy táblázatban.
A lapoknak közös a vázuk — a nemzetközi jelet viselő táblától a történeti szakaszig —, és különbözők a kísérleti állványaik: a wattnak megvan a maga ábrája, az oktának egy másik, a sarokvarrat gyökméretének egy harmadik. A váz megkíméli az embert attól, hogy kétszer keresse ugyanazt a mezőt; az állvány megóvja a kézikönyvet attól, hogy táblázattemetővé váljék.
Négy szabály, amely szerint egy lap készül
Az SI-egységek meghatározásai és az állandók pontos értékei a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal SI-füzetét követik. Az SI-n kívüli egységek átváltási tényezői a NIST SP 811-et követik. Az írásszabályok és a rajzszabványok a hatályos szabványokat követik, a szám a lap alján megadva. A szakmai előírások a maguk szabálygyűjteményét követik, és a szövegben mindig ott áll, kinek az előírása: a pályamunkás, az útépítő és a bádogos ugyanazt a mennyiséget másképp írja le, és nem hanyagságból.
A történeti értékeket tartományként adjuk meg, nem egyetlen számként: a római láb 293 és 334 milliméter között ingadozott, és úgy tenni, mintha pontos értéke lett volna, annyi volna, mint hazudni az olvasónak egy szép táblázat kedvéért.
Hét szakasz, mindig ugyanabban a sorrendben
Egy általános csúszka, amely «együtthatóval szoroz», semmit sem magyaráz meg. Egy mennyiség akkor válik világossá, amikor látni, mit kormányoz: a lejtésnél a kerekesszék a rámpán és a víz a vályúban; a sarokvarrat gyökméreténél a fém négyzetes növekedése a keresztmetszetben; az oktánál az ég nyolc része a megfigyelő fölött; a pontossági osztálynál a tűréshatár szektora, amely a mutatóval együtt fordul. Ilyen állványokat nem lehet sablon szerint készíteni, ezért mindegyiket külön rajzoljuk, saját jeleneteivel és saját küszöbeivel, amelyeknél a szám elpirul.
A tár szakaszonként
A sorrendet az olvasók szabják meg. Ha hiányzik innen az az egység, amellyel dolgozik, írja meg, mit mér vele pontosan és hol keverednek össze a kollégák: ebből jobb lap lesz, mint egy szabványból.
Írjon a projektnek →Harminchat nyelv és egy réteg, amely nem változik
Minden lapon van egy réteg, amelyet semmilyen nyelvre nem fordítunk le: az egység jele, a rajzszabvány jelölései, a szabványok számai, egy sor számai. A watt marad W, az okta marad okta, a gyökméret marad z, és a lap tábláján mindig a nemzetközi jel áll, nem a hazai szó. Azért van így, mert az olvasó a saját nyelvén nyitja meg a lapot, de idegen dokumentációval dolgozik.
Minden mást lefordítunk: a prózát, az állványok képaláírásait, a mérőeszközök leírásait, a történeti szakaszt. A nyelvek listája zárt és nem bővül — harminchat, köztük három jobbról balra írt és a latin.