Óra
Az SI-n kívüli, használatra engedélyezett egység · mennyiség: idő
Kétezer évig az óra lebegő mérték volt. Az egyiptomi írnok a világos időt tizenkét részre osztotta, és júliusban mindegyik rész hosszabbra sikerült, mint decemberben — hiszen maga a nappal is hosszabb volt. Senkinek sem volt ez kényelmetlen: az óra a nap része volt, nem rögzített hosszúság.
01 · Meghatározás
Egy óra pontosan 3600 másodperc, azaz hatvan perc. Az egység nem tartozik az SI-hez, de használatra engedélyezett: nélküle nem boldogul sem a menetrend, sem a munka törvénykönyve, sem egy tarifa.
A nap huszonnégy része egyiptomi örökség: tíz rész világosság, kettő a szürkületé és tizenkettő az éjszakáé a dékánok szerint. A tizenkettő nem a számolás kényelméből jött, hanem a megfigyelésből: egy éjszaka során tizenkét vezércsillag-csoport emelkedett a látóhatár fölé, és ezek szerint tagolták az éjszakát, ahogy a nappalt a gnómon árnyéka tagolta.
Ez a rendszer természetesen élt, amíg az időt nappal és vízzel mérték: a számlapot egyszerűen az évszakhoz rajzolták, a klepszidrát pedig másképp töltötték. A 14. század mechanikus toronyórái ezt nem tudták — a kerekek egyenletesen jártak —, és a városok azért fogadták el az egyenlő órákat, mert a szerkezet így működött. Az idő megszűnt a nap része lenni, és megegyezéssé vált.
Ötszáz évvel később ugyanez a logika hozta az időzónákat: egy vasút nem élhet minden állomás helyi delének megfelelően. Ma az órát az UTC-től számítják, az atomórák skálájától, és teljesen elszakadt a Föld forgásától — a napok ezredmásodpercekkel hosszabbodnak és rövidülnek, az óra viszont pontosan háromezer-hatszáz másodperc marad.
Állítsa be a szélességet és az év napját: a világos idő hosszát a Nap deklinációjából számítjuk, majd a nappalt és az éjszakát egyaránt tizenkét részre osztjuk, ahogy a mechanikus órák előtt tették. Balra a Nap íve a látóhatár fölött és a gnómon árnyéka, jobbra két sor tizenkét beosztással — a nappal órái az éjszakáéi ellenében.
A Föld óránként tizenöt fokot fordul, ezért a hosszúság közvetlenül időre fordítható. A feladatot nem a geometria oldotta meg, hanem az órásmesterség: a hosszúság tengeri meghatározásához magával kellett vinni az anyakikötő idejét, ehhez pedig másodpercre pontos hajókronométer kellett.
02 · Átszámítás
Adjon meg egy időt — a lap átváltja
Az óra kényelmes összetett egységek alapjaként: a kilowattóra energiát számol, a munkaóra munkaráfordítást, a kilométer per óra sebességet. Mindig olyan méretű szám jön ki, amit az ember fejben tart — éppen ezért élte túl az óra a metrikus reformot.
A táblázatban az év átlagos — 365,25 nap, 8766 óra. Egy közönséges évben 8760 van, egy szökőévben 8784, és éppen emiatt a különbség miatt nem vezetik vissza a naptári határidőket a másodpercre.
A kilowattóra a legismertebb órával összetett egység: hárommillió-hatszázezer joule. A lépcsőházi mérő ezeket számolja, mert a joule túl kicsi a háztartás léptékéhez — egy átlagos lakás havonta úgy háromszáz kilowattórát fogyaszt, ami joule-ban tizenegy jegyű szám lenne.
| Megjegyzés | |||
|---|---|---|---|
| {u} | {name} | {value} | {note} |
03 · Nagyságrendek
a perctől egy egész munkás életig04 · Mérőeszközök
Mivel mérték az órát
A gnómon árnyéka a helyi napidőt mutatja. A lapon a beosztás egyenlőtlen, és temporális óráknál ugyanaz a lap csak a maga évszakára volt jó — másikra újra kellett rajzolni.
A klepszidra éjszaka és borult időben is működött. Az egyiptomi edényt kúposra készítették, hogy a szint egyenletesen süllyedjen, ahogy a víz kifolyik, a falon a beosztást pedig mégis az évszakhoz rajzolták: tizenkét rész az éjszakából, bármilyen hosszú is volt.
Egy súly, egy orsós gát és egy két kis súllyal ellátott rúd, amely ide-oda leng. A pontosság siralmas volt — naponta akár negyedóra —, de a lengés nem függött az évszaktól, és ez elég volt ahhoz, hogy az óra egyenlővé váljon.
Ma az órát az egyezményes világidőtől számítják, amelyet több száz atomóra tart a világon. Magának az órának nincs etalonja: a másodpercnek van, az óra pedig háromezer-hatszázzal való szorzásból adódik.
05 · Írásszabályok
h kisbetűvel, kW·h középponttal
A nagy H a henryt jelenti. Az összetett egységeket szorzásjellel írjuk: kW·h, nem kWh és nem „kwh”. A szám és a jel között szóköz áll, a jel után pedig nincs pont.
Időzónából harmincnyolc van a bolygón, nem huszonnégy: Nepál 5:45-tel van eltolva, India és Irán fél órával, a Chatham-szigetek 12:45-tel. Az ok nem csillagászati, hanem politikai — minden ország maga választja meg az eltolását.
06 · Szomszédos egységek
Az óra a perc fölött és a nap alatt áll, és az egész hármas a hatvanas és huszonnégyes szorzókon nyugszik. Az összetett egységek — kW·h, munkaóra, km/h — a mai technikában sokkal szilárdabban tartják az órát, mint bármely menetrend.
az óra 1/60-a
3600 s
3,6 MJ
A csillagóra tíz másodperccel rövidebb a szokásosnál, mert a csillagnap négy perccel rövidebb a napnál: egy év alatt a Föld a csillagokhoz képest egy fordulattal többet tesz meg.
07 · Történeti rész
Órák, amelyek nem voltak egyformák
A világos időt minden évszakban tizenkét részre osztották. Kairóban egy nyári óra hetven percig tartott, egy téli mintegy ötvenig, és ezt nem tekintették hibának — az órának a nap részének kellett lennie.
Négy óra egy műszak a hajón, napi hat őrség. A harangot félóránként ütötték a homokóra szerint, és nyolc ütés az őrség végét jelentette. A rendszer túlélte a vitorlást, és a hajóéletben máig fennmaradt.
A nap tizedrésze, száznegyvennégy szokásos perc. A metrikus reform egyetlen része, amely sehol sem vert gyökeret: az órások két gyűrűs számlapokat adtak ki, a közönség pedig továbbra is a szokásosat olvasta le.
A csillagnap órája, tíz másodperccel rövidebb a szokásosnál. A csillagvizsgálók külön órát tartottak ezzel a skálával: a csillag csillagidő szerint tér vissza a délkörre, nem napidő szerint.
Az óra nem a tudomány, hanem egy fogaskerék miatt lett állandó
A 14. századig az óra a világos nap része volt, és hossza az évszakkal együtt lebegett: a mérsékelt övben egy nyári hetvenöt percig, egy téli negyvenötig ért. Egy napóra ezt könnyedén bírta — a lapot egyszerűen az évszakhoz rajzolták.
A városok egyszerűen azért fogadták el az egyenlő órákat, mert a szerkezet így működött, és az idő természeti mennyiségből megegyezetté vált. Nem vitatkoztak róla: a toronyóra ütött, és a város az ütéseihez igazodott.
Katalógus · mértékegységek
Minden mennyiségnek egy adatlap
Hét SI-alapegység, huszonkét saját nevű származtatott egység és azok az SI-n kívüli egységek, amelyek nélkül sem a technika, sem a hétköznapok nem boldogulnak. Mindegyiknek külön lapja van: meghatározás, átváltás, műszerek, írásszabályok, történet. 36 nyelven.