Az in betűk pontosan az első hüvelyknél állnak a vonalzón, jobbról egy tolómérő érkezik és összeszorítja őket, a pofa kis kijelzőjén pedig felgyullad a 25.40. Az alsó milliméteres skálán egy piros jel ugyanahhoz a vonáshoz csúszik, a második hüvelykre egymás után három árpaszem kerül, az acélrúd mentén csillanás fut végig, a sarokban pedig az esztergagép 127 és 50 fogú fogaskerekei forognak, amelyek egy hüvelykes vezérorsót kötnek össze egy metrikus menettel.
Egységlap
hosszúság · angolszász mérték adatlap 1/1 · átd. 2026-09Hüvelyk in · ″
SI-n kívüli egység · mennyiség: hosszúság; 1959 óta pontosan 25,4 mm
Az egység, amelyet az egész világ milliméterben mér
Egy madridi és egy torontói vízvezeték-szerelő ugyanazt az „egycolos” csövet kéri a beszállítótól, és egyikük sem hüvelykben méri, mert kívülről 33,7 milliméter, belül pedig nagyjából huszonhét. A cső a nevét a tizenkilencedik századi öntöttvas vízvezetékektől örökölte, ahol a hüvelyk a belső átmérő volt; a falak azóta vékonyabbak lettek, de a név megmaradt, így a hüvelyk tovább él egy olyan világban, amely rég áttért a méterre.
Az igazi hüvelyk viszont egyszerűbb bármelyik metrikus egységnél: 1959 óta pontosan 25,4 milliméter, tizedesvessző utáni farok nélkül, és ez a kerekség nem természetes, hanem megegyezésen alapul. A megállapodás előtt a brit és az amerikai hüvelyk csaknem négy milliomodrésszel tért el egymástól, és az Atlanti-óceán két partján gyártott mérőhasábok nem egyeztek a gyári ellenőrzésen.
A lap megmutatja, mely hüvelykek becsületesek és melyek élnek már csak egy névben, miért van a hüvelyknek tizenkét része, és miért tart minden hüvelykes vezérorsós esztergagép a fiókjában egy százhuszonhét fogú fogaskereket.
Az in jelet kisbetűvel és pont nélkül írjuk, mint bármely mértékegységjelet: 12 in, nem 12 In. és nem 12 ins. Rajzokon és csomagolásokon mellette él a kettős vessző ″, amely közvetlenül a szám után, szóköz nélkül áll, 12″, és nem helyettesítjük két aposztróffal vagy a billentyűzet idézőjelével.
A hüvelyk mint hosszúság és a hüvelyk egy termék nevében: egy egycolos vízcső kívülről több mint 33 milliméter, egy G 1 menet 33,25 mm, egy „kétszer négyes” deszka pedig valójában 38-szor 89. Nem tévesztendő össze más országok hüvelykjeivel sem, a párizsi pouce-tól a svéd tumig: a méterrendszer előtt minden fővárosnak megvolt a magáé, 24 és 27 milliméter közötti hosszal.
01 · Meghatározás
yard · méter · névlegesA hüvelyk a nemzetközi yard harminchatod részével egyenlő hosszúságegység, és mivel a yardot 1959 óta 0,9144 méterben rögzítik, a hüvelyk pontosan 25,4 milliméter. Saját etalonja a hüvelyknek nincs: teljes egészében a méterre támaszkodik, a méter pedig a fénysebességre, így minden pontossága kölcsönvett.
A hüvelykben két osztási hagyomány él. A műhelyben újra meg újra felezik, felekre, negyedekre, nyolcadokra és hatvannegyedekre, mert így könnyű beosztani egy vonalzót vagy kiválasztani egy fúrót; a gépészetben viszont ezerfelé osztják, és a hüvelyk ezredrésze, a „mil” vagy thou, 25,4 mikrométer.
Az egységtől külön létezik a névleges hüvelyk, vagyis a hüvelyk egy termék nevében: a csőnél egy régi belső átmérőre utal, a deszkánál a gyalulás és szárítás előtti méretre, a hajlékonylemeznél egy kerekített szélességre. Az ilyen hüvelyket nem szorzással számítjuk át milliméterre, hanem a szabvány táblázatában keressük ki.
Hány hüvelyk az egycolos cső
Felül maga a tárgy látható méretarányosan, a mérőszalag nullájához illesztve, alatta pedig egy acélszalag két skálával: felül hüvelyk tizenhatodos beosztással, alul milliméter. A szalag a tárgy széléig fut ki; a kék vonal jelöli a mért értéket, a sárgaréz színű szaggatott vonal azt, amit a név ígér, a köztük lévő piros kitöltés pedig a névleges és a valódi hüvelyk különbsége.
A hüvelyk és az uncia ugyanaz a szó
A rómaiak szinte mindent tizenkét részre osztottak, a lábtól a fonton át az örökségig, és egy tizenkettedet unciának hívtak; ebből lett az angolban az inch és az ounce is. A tizenkettő jobban illik a műhelyhez, mint a tíz, mert maradék nélkül osztható kettővel, hárommal, néggyel és hattal, ezért az ács, aki egy deszkát három egyenlő részre oszt, ma is a lábat részesíti előnyben, a tervező pedig, aki oszlopban ad össze méreteket, a millimétert.
02 · Átszámítás
egységek · régi hüvelykek · névleges méretekTizenhatodoktól a milliméterig
Adjon meg egy hosszúságot bármelyik egységben, és a lap megmutatja metrikus és angolszász mértékben a legközelebbi tizenhatoddal, átszámítja különböző országok régi hüvelykjeire, és összeveti a terméknevek hüvelykjeivel. A hosszúság minden fülön ugyanaz; csak az változik, mivel mérjük.
Megjegyzendő szabály: négy hüvelyk valamivel több tíz centiméternél, öt hüvelyk pedig pontosan 127 milliméter.
A különböző országok régi hüvelykjei a milliméter századrészére vannak kerekítve: évszázadról évszázadra és etalonról etalonra változtak, és egy országban gyakran két-három hüvelyk is élt egyszerre, a posztóhoz, a földhöz és az épületfához. A termékek névleges méretei elterjedt szabványokból származnak, és gyártónként a milliméter töredékével eltérhetnek.
| {k} | {v} | {note} |
{text}
04 · Mérőeszközök
mérőszalag · nónius · mikrométer · mérőhasábokA tizenhatodtól a milliomodig
A billegő kampó
A mérőszalag a világ legfontosabb hüvelykes eszköze, a végén lévő kampót pedig szándékosan szegecselik fel olyan holtjátékkal, amely pontosan a kampó saját vastagsága: külső mérésnél kicsúszik, belső felülethez nyomva betolódik, és a nulla mindkét esetben a helyére kerül. Az ács, aki „megjavítja” a laza kampót, a következő mérésnél egy millimétert téved.
Huszonöt osztás huszonnégyen
A hüvelykes tolómérőn a főskála negyven, egyenként 0,025-ös részre osztja a hüvelyket, a nónius pedig huszonöt osztását a főskála huszonnégy osztására teríti, így a kettő közötti különbség egy ezred hüvelyk. Az egybeeső nóniuszvonás száma adja a harmadik tizedesjegyet, elektronika és elem nélkül.
Negyven menet hüvelykenként
A mikrométer orsója egy hüvelykenként negyven menetes precíziós csavar, így a dob egy fordulata pontosan 0,025 hüvelykkel viszi előre, a dobon lévő huszonöt osztás pedig ezredekre bontja ezt a lépést. A hüvelykes mikrométer éppen ennek a számtannak köszönhetően bizonyult kényelmesnek, metrikus rokona pedig fél milliméteres emelkedéssel és ötven osztással ismételte meg.
Johansson-hasábok
Carl Edvard Johansson svéd műszerész olyan acélhasáb-készletet talált fel, amelynek darabjai olyan erősen tapadnak egymáshoz, hogy ragasztó nélkül is összetartanak, és néhány tucat darabból bármely méret összeállítható tízezred pontossággal. Hüvelykes készleteihez pontosan 25,4 milliméteres arányt választott, és az ipar jóval azelőtt átvette ezt a számot, hogy a kormányok megerősítették volna.
05 · Írásszabályok
jel · kettős vessző · törtekKét vessző, nem két idézőjel
Szövegben a hüvelyket az in jellel írjuk szóköz után, rajzokon és termékeken kettős vesszővel szóköz nélkül, a törteket pedig közönséges törtként hagyjuk, ha a méretet tizenhatodokban jelölték ki, és tizedes törtként, ha a gépből jön.
A jobb oldali első sor többes számot és pontot ragaszt a jelhez, a második két aposztróffal és egyenes idézőjellel írja a kettős vesszőt, a harmadik pedig egy pontos értéket kerekít, pedig a 25,4 nem közelítés, hanem definíció. A negyedik a jelet a szó rövidítésévé teszi, az ötödik egy cső névleges méretét úgy számítja át, mintha valódi hüvelyk volna, és nyolc millimétert téved, a hatodik pedig hat láb két hüvelyket tizedes törtként ír, pedig a 6,2 láb hat láb és 2,4 hüvelyk.
06 · Szomszédos egységek
yard · mérföld · pontA hüvelyk az angolszász létra legkisebb foka, amelyen tizenkét hüvelyk tesz ki egy lábat, három láb egy yardot és 1760 yard egy mérföldet; alatta a tipográfiai pont, a hüvelyk hetvenketted része, és a weboldalak képpontja, a kilencvenhatod rész következik.
A yardon keresztül határozzák meg a hüvelyket: harminchat hüvelyk pontosan 0,9144 méter.
A létra csúcsa, ahol a hüvelykek kétmilliomodnyi különbsége már milliméterben is látszik.
A hüvelyk tipográfiai aprópénze, amelyben a képernyőn szinte minden betűtípust szednek.
07 · Történeti rész
archívum · az árpától a méterigHogyan lett a hüvelyk metrikus
{title}
{text}
Különbség, amelyet csak egy mérőhasáb lát
Az oszlop azt mutatja, mennyivel tért el az egyes hüvelykek hossza a mai 25,4 millimétertől, nanométerben: felfelé hosszabb, lefelé rövidebb. A brit birodalmi hüvelyk 44 nanométerrel rövidebb volt, az amerikai 51-gyel hosszabb; a keret sorra bejárja őket.
Egy asztalosnak ez semmi, de két milliomodrész ezer kilométer felmérésen két métert tesz ki, ezért az amerikai földmérők egészen 2022 végéig megtartották a régi „földmérő” lábat.
Százhuszonhét fog két világ között
Az ipari hüvelyket nem csak a kereksége miatt rögzítették 25,4 milliméterben: a 254 felbontható 2 × 127-re, így a 25,4 pontosan 127 ötöd. Egy hüvelykes vezérorsós esztergán egy 127 fogú fogaskerék egy 50 fogúval párban minden hiba nélkül alakítja át egy hüvelykes menet emelkedését metrikussá, és egy ilyen pár évtizedekig ott hevert minden esztergályos fiókjában.
Ha a hüvelyk a régi 25,399956 milliméternél maradt volna, a pontos átmenethez több mint kétmillió fogú fogaskerék kellett volna, a meneteket pedig halmozódó hibával kellett volna vágni. Így az esztergagép metrológiája megelőzte a diplomáciát: a gyárak a harmincas években vezették be a 25,4-et, a kormányok pedig csak 1959-ben írták alá.
Azóta a hüvelyknek nincs saját hossza: minden etalonja a méter etalonja szorozva 0,0254-del, és a világ bármely hüvelykes mérőhasábjának pontossága ugyanarra a fénysebességre vezethető vissza, mint egy milliméteré.