Egy római mérleg kampóján bronz piaci súly lóg, beleöntött lb betűkkel; csillanás fut át rajta, és enyhén lengedezik. A kar előbb megbillen, majd megnyugszik, amikor a tolósúly a skálán az 1-es jelig csúszik. Jobbra lent árpaszemek hullanak egymás után egy vascsészébe — a grán, amelyből hétezer tesz ki egy fontot.
Egységlap
tömeg · kereskedelmi mérték adatlap 1/1 · átd. 2026-09Font lb · avoirdupois
SI-n kívüli egység · mennyiség: tömeg; 1959 óta pontosan 0,453 592 37 kg
Az etalon, amely a parlamenttel együtt égett el
1834 októberében munkások a Westminsteri palota egyik kályhájában a kincstár régi fa rovásbotjait égették; a tűz átterjedt az épületre, és reggelre a parlamentből csak a falak maradtak, a romok alatt a yard és a font megolvadt etalonjaival. A helyreállításukkal megbízott bizottság úgy döntött, hogy nem ismétli meg a régi troy fontot, hanem a kereskedelmi fontot teszi főmértékké, és 1844-ben platinából új hengert öntöttek, amely szerint Nagy-Britannia több mint egy évszázadon át mérte áruit.
1959 óta a font már nem a hengerén nyugszik: pontosan 0,453 592 37 kilogrammként van definiálva, a kilogramm pedig 2019 óta a Planck-állandón keresztül, így minden „1 lb” feliratú lisztes zacskót végső soron egy kvantumállandóval mérnek le.
A lap egy mérlegre teszi öt különböző korszak fontját, elmagyarázza, miért van egy nyolcjegyű számnak ilyen furcsa vége, és miért nehezebb a troy uncia a kereskedelminél, miközben a troy font könnyebb.
Az lb jelet kisbetűvel és pont nélkül írjuk, és többes számban sem változik: 5 lb, nem 5 lbs. A betűk a latin libra szóból származnak, amelyből a pénz £ jele is ered; azt az erőt, amellyel egy font az alátámasztására nyom, külön jelöljük, lbf, és nem keverjük össze a tömeggel.
A kereskedelmi avoirdupois fontot a troy fonttal, amellyel ma is aranyat mérnek: a troy font könnyebb, 373 gramm, bár unciája nehezebb a kereskedelminél. Sem a német nyelvű országok piacain használt félkilós metrikus „Pfunddal”, sem a font sterlinggel, amely ezüstfontként született, de már rég semmit sem nyom.
01 · Meghatározás
kilogramm · grán · unciaAz avoirdupois font tömegegység, amely az 1959-es nemzetközi megállapodás szerint pontosan 0,453 592 37 kilogramm. Tizenhat unciára és hétezer gránra oszlik, és tizennégy font tesz ki egy stone-t, amelyben a britek ma is a testsúlyukat mondják.
Az avoirdupois szó ófranciául „súly szerinti javakat” jelent: így nevezték a súlyra eladott árukat, szemben a nemesfémekkel és a gyógyszerekkel, amelyekről külön troy számítást vezettek. A troy font tizenkét unciára és 5760 gránra oszlik, és a grán mindkét rendszerben ugyanaz, így könnyen átszámíthatók egymásba.
A font tömegegység, nem erőegység, bár a hétköznapokban összekeverik: az a súly, amelyet egy rugós mérleg fontban mutat, valójában erő, és a technikában saját jellel írják, lbf, ez a fonterő, amely normál nehézségi gyorsulásnál 4,448 newton.
Hány gramm van egy idegen fontban
Egy egyenlő karú mérleg bal serpenyőjébe a kiválasztott korszak fontja kerül, a jobba egy metrikus készlet súlyai, amelyek összesen annyi grammot adnak, amennyit a csúszkával beállít. A kar leng, és valóban megnyugszik, mint egy rugón, a fenti mutató pedig azt mutatja, merre billen: amíg a mutató nem áll nullán, a font és a súlyok nem egyenlők.
Mi a nehezebb: egy font arany vagy egy font toll
Régi beugratós kérdés: egy font toll a nehezebb, mert a tollat a 453,6 grammos kereskedelmi fonttal mérik, az aranyat pedig a 373,2 grammos troy fonttal. Ezzel szemben egy uncia arany nehezebb egy uncia tollnál, 31,1 gramm a 28,3 ellen, mert a troy font csak tizenkét unciára oszlik, a kereskedelmi pedig tizenhatra, és a kisebb egész nagyobb része bizonyul nehezebbnek.
02 · Átszámítás
egységek · országok fontjai · troy rendszerUnciától és stone-tól a kilogrammig
Adjon meg egy tömeget bármilyen egységben, és a lap megmutatja kilogrammban, fontban, unciában, stone-ban és gránban, átszámítja különböző országok és korszakok fontjaira, és összeveti a kereskedelmi rendszert a troy rendszerrel. Minden fülön ugyanaz a tömeg; csak a mérték változik.
Megjegyezhető szabály: egy kilogramm két font és még tíz százalék, egy font pedig valamivel kevesebb fél kilogrammnál.
A különböző országok fontjai grammra kerekítettek: egy városban gyakran két-három font élt egyszerre, a patikusoknak, a fűszereknek és a jószágnak, és az etalonok évszázadról évszázadra változtak. A tonnák is különböznek — a rövid amerikai 2000 fontos, a hosszú brit 2240 fontos —, és átszámítás előtt érdemes tisztázni, melyikről van szó.
| {k} | {v} | {note} |
{text}
04 · Mérőeszközök
római mérleg · kar · rugó · lovasNégyféleképpen tudhatjuk meg, hány font
Egy súly minden teherhez
A római mérleg egyetlen súllyal beéri: a teher közel lóg a forgásponthoz, a tolósúlyt a hosszú karon mozgatják, és minél messzebb ér, annál többet egyensúlyoz ki. A kar skálája rögtön fontban van beosztva, így a piacnak egy eszköz is elég volt egy láda súly helyett, és ez tette a római mérleget a kereskedők kedvenc mérlegévé Pompejitől a tizenkilencedik századig.
Összehasonlítás, nem mérés
Az egyenlő karú mérleg önmagában semmit sem mér: csak azt mondja meg, mi a nehezebb, a teher vagy a súlyok, de ugyanúgy mondja meg az Egyenlítőn és a sarkon, mert a nehézségi erő mindkét serpenyőre egyformán hat. Ezért hasonlították össze így a font etalonjait, míg a rugóra, amely különböző szélességeken különbözőképpen nyúlik meg, csak a bolti mérleget bízták.
Egy font, amely a földrajzi szélességtől függ
A rugó erőre felel, nem tömegre, és ugyanaz a font a sarkon jobban megnyújtja, mint az Egyenlítőn, nagyjából fél százalékkal. Egy ilyen mérleg skáláját csak megállapodás szerint osztják be fontra, az erőt a normál gyorsulással átszámítva, ezért a technikában saját egysége van, a fonterő, a kereskedelemben pedig a felállítás helyén hitelesítik.
Grán törtrészei apró súlyok nélkül
A pontos patikamérlegeken a legkisebb súlyokat egy lovas helyettesíti — apró drótkampó, amelyet csipesszel tologatnak a beosztott karon. Egy osztással elmozdítva egy tized grán hatását kelti, így a patikus hat és fél milligrammot mért anélkül, hogy egyetlen gránnál kisebb súlyt is kézbe vett volna.
05 · Írásszabályok
jel · tömeg és erő · troy rendszerÖt lb, nem öt lbs
A font jele nem kap többes számot és pontot, a tömeget és az erőt különböző jelekkel írják, a troy egységeket pedig t betűvel jelölik, hogy az aranyat ne mérjék kereskedelmi unciával.
A jobb oldali első két sor szóként ragozza a jelet és pontot tesz, a harmadik tizenegy stone négy fontot tizedes törtként ír, holott 11,4 stone 11 stone és 5,6 font, a negyedik kereskedelmi unciával méri az aranyat, és csaknem egy tizedet elveszít. Az ötödik az erőt tömegnek nevezi, így egy hajtómű tehernek látszik, a hatodik pedig kerekíti a pontos értéket, és tíz százalékot téved.
06 · Szomszédos egységek
stone · grán · fonterőA fonttól felfelé a tizennégy fontos stone és a mázsák jönnek, lefelé az uncia és a grán, amely közös a kereskedelmi és a troy rendszerben, oldalt pedig a fonterő áll, amelyen a psi-ben mért nyomás és a láb-fontban mért nyomaték nyugszik.
Tizennégy font, amelyben a britek ma is a testsúlyukat mondják.
Egy árpaszem, közös a kereskedelmi, a troy és a patikai rendszerben.
Egy font ereje a normál nehézségi mezőben és a négyzethüvelykenkénti nyomás.
07 · Történeti rész
archívum · a librától a Planck-állandóigHogyan lett előbb sok font, aztán egy
{title}
{text}
A római librától a metrikus Pfundig
Minden oszlop magassága egy font tömege grammban, nullától ötszázig: a római libra, a Tower-font, a troy, a kereskedelmi és a német államok metrikus fontja. Kétezer év alatt a font másfélszer nehezebb lett; a keret sorra járja az oszlopokat.
A félkilós metrikus Pfund az öt közül az egyetlen kerek grammszámmal, ezért élte túl a metrikus reformot azokon a piacokon, ahol a kereskedők nem akartak megválni a szótól.
Egy héttel osztható szám
Amikor 1959-ben a fontot a kilogrammhoz kötötték, a brit és az amerikai etalon mért aránya nagyjából 0,453 592 4 körüli számot adott, amelyet bármelyik jegynél kerekíteni lehetett volna. A 0,453 592 37-et választották — nyolc értékes jegyet, amelyek közül az utolsó, a hetes, nem a pontosságért áll ott, hanem az aritmetikáért: csak vele osztható a szám maradék nélkül héttel.
És mivel egy font pontosan hétezer grán, a grán pontos véges szám lett, 64,798 91 milligramm, és vele együtt pontossá vált a troy uncia, a patikai drachma és a scrupulus is. Egyetlen jegy a nyolcadik helyen egy egész régi mértékcsaládot kímélt meg a végtelen törtektől, amelyeket különben kerekítéssel kellett volna átszámítani.
Az 1844-es platinahenger ezután múzeumi darab lett: tömege már semmit sem definiál, és ha néhány mikrogrammot veszít, a font nem változik, mert most a kilogrammon nyugszik, a kilogramm pedig a Planck-állandón.