Év
SI-n kívüli csillagászati egység · mennyiség: idő
1582-re a tavaszi napéjegyenlőség március 21-éről a 11-ére csúszott. A húsvétot még mindig a március 21-éhez kötött szabály szerint számolták, és lassan a nyárba vándorolt. XIII. Gergely tíz napot húzatott ki októberből: a 4-e után rögtön a 15-e jött. Az ok egyszerű volt — a julián év 11 perccel hosszabb a valódinál, és a Nikaia óta eltelt 1257 év alatt ezek a percek majdnem tíz nappá gyűltek.
És kiderül, hogy az „igazi év” sem egyféle. A Föld egyik idő alatt tér vissza a napéjegyenlőséghez, másik alatt ugyanahhoz a csillaghoz, harmadik alatt a napközelponthoz. A különbségek percek, de évszázadok alatt napokká nőnek — és épp ebbe ütközött minden naptárjavító.
01 · Meghatározás
Az év a Föld egy Nap körüli körfordulatának ideje. A bökkenő az, honnan számoljuk. A tropikus év napéjegyenlőségtől napéjegyenlőségig tart és 365,242190 napig; a sziderikus ugyanahhoz a csillaghoz tér vissza és hosszabb; a juliánt egyszerűen pontosan 365,25 napban rögzítették. Hogy melyikről van szó, minden továbbit eldönt.
A tropikus év 20 perc 24 másodperccel rövidebb a sziderikusnál. A precesszió az oka: a Föld tengelye lassan kúpot ír le, és a tavaszi pont a bolygóval szemben hátrál. A Föld valamivel előbb éri el, mint a csillagot. Ez a húsz perc évente maga a teljes precesszió, egyetlen körfordulatra szétterítve.
Az anomalisztikus év hosszabb a sziderikusnál: maga a pálya is fordul, csakhogy előre, és a Földnek egy darabbal tovább kell mennie, hogy újra a napközelpontba érjen. Három év, három válasz ugyanarra a kérdésre: mikor van a Föld „vissza”.
A naptár a tropikus évhez igazodik: az embereknek az évszakok számítanak, nem a csillagok. Egész napszám nincs benne, és ez az egyetlen körülmény minden valaha leírt szökőnap-szabály forrása.
Adja meg a szökőnap-szabályt — hány napot toldjunk be 400 évenként — és nézze meg, hová vándorol a napéjegyenlőség dátuma. A szaggatott vonal a 365 napos egyiptomi év, mindenféle betoldás nélkül; a folytonos az ön szabálya.
A fenti szaggatott ovális az az út, amelyet a földtengely 25 771 év alatt ír le. Miatta csúszik a tavaszi pont hátrafelé a pályán, és ezért rövidebb a tropikus év a sziderikusnál. Mintegy tizenháromezer év múlva a Vega lesz a sarkcsillag.
02 · Átszámítás
Adjon meg egy értéket — a lap átváltja
Az évhez járuló előtagok megengedettek, és a geológusok naponta élnek velük: ka ezer évre, Ma egymillióra, Ga egymilliárdra. A Föld korát 4,54 Ga alakban írják, és ez szabályos jelölés.
A táblázat harmadik családja az év a papírokon. Ott hol pontosan 365 nap, hol 360: a tizenkét egyenlő hónapból álló banki évet azért találták ki, hogy a kamat maradék nélkül osszon, és évszázadokkal túlélte az abakuszt.
A julián év az egyetlen, amelynek hossza pontosan rögzített: 365,25 nap, kereken 31 557 600 másodperc. A természetben semminek nem felel meg — egyszerűen megegyeztek benne, mert a csillagászatnak olyan év kell, amely nem csúszik. A fényév ezen keresztül van meghatározva.
| Megjegyzés | |||
|---|---|---|---|
| {u} | {name} | {value} | {note} |
03 · Nagyságrendek
egyetlen körfordulattól a világegyetem koráig04 · Mérőeszközök
Mivel fogják meg az év hosszát
Lyuk a székesegyház kupoláján és sárgaréz sáv a padlón. Minden délben a napfolt a sávra esik, és a helye megmondja a dátumot. Ilyen délvonalakat a tizenhetedik században Itália-szerte építettek templomokba, és jobban mérték az év hosszát, mint koruk bármely műszere.
A gyűrűt az égi egyenlítő síkjába állítják. Amíg a Nap attól délre áll, az árnyék belülre esik; a napéjegyenlőség pillanatában a gyűrű árnyéka pontosan magára a gyűrűre vetül. Elég egyszerű ahhoz, hogy bronzba öntsék, és néhány óra pontosságú.
Cső, szigorúan a délkör síkjában rögzítve: csak fel-le billenhet. A csillagász feljegyzi a pillanatot, amikor egy csillag áthalad a szálkereszten, és az ilyen áthaladások sorából adódik az év hossza. Így mérték a tizennyolcadik századtól jóval a huszadikba nyúlóan.
Ma az évet nem a Naphoz mérik. Különböző földrészeken álló antennák ugyanazt a kvazárt hallgatják, és a beérkezési idők különbségéből kijön a Föld helyzete ezredmásodperc törtrészére. Az év ebből melléktermékként adódik.
05 · Írásszabályok
a, ka, Ma — és a hétköznapi „év”
Az év jele a kisbetűs latin a, az annus szóból. Az SI-előtagok megengedettek: ka, Ma, Ga. A nagy A az amper lenne, tehát a kisbetű számít. A hétköznapi magyar szövegben egyszerűen „év” áll, az angolban yr.
Külön csapda, hogy melyik évről van szó. A csillagászatban és a fényév meghatározásában a pontosan 365,25 napos julián. A naptárban a 365,2425 napos Gergely-átlag. A természetben a 365,242190 napos tropikus. Három szám, egy jel, és magából a jelből nem derül ki, melyik.
06 · Szomszédos egységek
Az év a nap és az évszázad között áll, és mindkét illesztés ferde. A benne lévő napok száma nem egész, az évszázad pedig csak egy kerek száz, semmi csillagászati nincs mögötte. Az év egyetlen pontos viszonya a Gergely-ciklushoz fűződik: 400 év 146 097 nap.
az év 1/365,2422 része
31 556 925 s
10 évszázad
Gergely szabálya egyetlen törtbe fér: 97 szökőnap 400 évre száz helyett. Innen a ciklus 146 097 napja és a 365,2425 napos átlagos év — 26 másodperccel hosszabb a tropikusnál. Egy nap hiba 3226 év alatt gyűlik össze; ilyen távra senki sem tervezett naptárat.
07 · Történeti rész
Hogyan foltozták meg az évet négyszer
A pontifexek akkor toldottak be egy hónapot, amikor jónak látták, és a naptár három hónapot tért el az évszakoktól. Caesar egy csapásra visszahozta: az időszámításunk előtti 46. év 445 napot kapott, és a zűrzavar éveként maradt meg. A következő évtől négyévente egy nap ráadás.
A zsinat a húsvét számítását a tavaszi napéjegyenlőséghez kötötte, a napéjegyenlőséget pedig március 21-éhez. Ettől a pillanattól a naptár hibája nem a csillagászok ügye volt többé, hanem az egyházé: a csúszás magát az ünnepet mozdította el.
XIII. Gergely bullája elvette a felgyűlt tíz napot, és megváltoztatta a szabályt: a 100-zal osztható évek nem szökőévek, hacsak nem oszthatók 400-zal is. Nálunk a váltás 1587-ben történt meg, a Magyar Királyság egészében, három évvel Csehország után. A protestáns országok évtizedekig húzták, Nagy-Britannia 1752-ig, Oroszország 1918-ig.
Milutin Milanković azt javasolta, hogy azok a századfordulós évek legyenek szökőévek, amelyeknek 900-zal való osztási maradéka 200 vagy 600: 218 nap 900 évre, 365,242222 napos átlagos év. Ez közelebb áll a valódihoz, mint a Gergely-szabály, és az 1923-as ortodox konferencia el is fogadta — a két naptár azonban csak 2800-ban válik szét.
Egy egység, amely nem marad veszteg
A méternek van meghatározása a fénysebességen át, a másodpercnek a cézium frekvenciáján át. Az évnek nincs semmilyen: nem kísérlet rögzíti, hanem egy bolygóról olvassák le, amely folyton változtatja a saját mozgását. Nincs mihez kikötni.
Ezért nem tartozik az év az SI-hez. Számításaikhoz a csillagászok fogták a julián évet, és egyszerűen pontos hosszt utaltak ki neki — 365,25 nap, 31 557 600 másodperc. Nem azért, mert a természet ezt mondja, hanem mert kell egy rögzített szám, és ez a legkerekebb.
Katalógus · mértékegységek
Minden mennyiségnek egy adatlap
Hét SI-alapegység, huszonkét saját nevű származtatott és a rendszeren kívüli mennyiségek, amelyek nélkül sem a technika, sem a naptár nem működne.