A g betű egy rugón lóg, és a farkánál fogva egy gemkapcsot tart, amely körülbelül egy grammot nyom. A rugó megnyúlik, néhányszor kileng és megnyugszik, a belőle induló mutató pedig a jobb oldali skálán az 1 g jelig ér. Balra egy pipettából cseppek hullanak, és egy egy köbcentiméteres kocka lassan megtelik vízzel, vagyis éppen azt a grammot gyűjti össze, amellyel az egység kezdődött; jobbra egy toll ring, a levegőben pedig felvillan egy cukorszem.
Egységlap
SI · mennyiség: tömeg adatlap 1/1 · átd. 2026-09Gramm g
SI-törtrész · mennyiség: tömeg · a kilogramm ezredrésze
Miért nem bíznak a pékek a bögrékben
Egy recept egy bögre lisztet kér, és két ember az óceán két partján másként tölti meg: az egyik egyenesen a zsákból merít és lenyomkodja, a másik kanállal szórja bele, és késsel lesimítja a tetejét, így a tésztájuk majdnem egyötöddel eltér. A vitát a mérleg dönti el, amely az egyik esetben százhuszonöt grammot mutat, a másikban százötvenet, és attól a pillanattól a recept többé nem a kezeken múlik.
A gramm a tömegegységek közül a leghétköznapibb: grammban adják meg az élelmiszerek tömegét a csomagoláson, a gyógyszerek és vitaminok adagját, egy levél tömegét a postán és a fehérjét a tányéron. Azért kényelmes, mert illik a kézbe vett tárgyak méretéhez, és mert kezdettől fogva a vízhez kötötték, így egy köbcentiméter víz ma is majdnem pontosan egy grammot nyom.
Ez az egyezés azonban csak a vízre igaz, és a konyha minden zűrzavara abból fakad, hogy a térfogat és a tömeg mást mér. A liszt laza, a méz sűrű, a só nehezebb a cukornál, és ugyanaz a kanál hol két grammot visz, hol hetet, a gramm viszont gramm marad, bármilyen edényben és bármelyik bolygón mérik is.
A grammot kis latin g jelöli, pont nélkül és a szám után szóközzel: 250 g. A nagy G a giga előtag, a „gr” és „gm” rövidítéseket pedig a szabványok nem ismerik el: az elsőt a gránnal tévesztik össze, a második megszokásból él tovább az angol nyelvű receptekben, de az SI-ben nem létezik.
A gramm a tömeg mértéke, nem a súlyé: a Holdon egy 250 g-os csomag ugyanúgy 250 g marad, de hatszor gyengébben nyomja a rugót. A gramm a milliliterrel sem egyenlő: ez az egyezés csak a vízre igaz, míg egy pohár liszt majdnem feleannyit nyom, mint egy pohár víz, egy pohár méz pedig majdnem másfélszer annyit.
01 · Meghatározás
a kilogramm része · tömeg és térfogat · tömeg és súlyA gramm a tömeg SI-törtegysége, a kilogramm ezredrésze; jele g. 2019 óta a kilogrammot a Planck-állandó rögzített értéke határozza meg, és a gramm saját etalon nélkül örökli ezt a definíciót, holott történetileg magát a kilogrammot ezer grammnak gondolták el, így az alapegység a törtegységtől kapta a nevét.
A tömeg a sűrűségen keresztül függ össze a térfogattal, és csak a víznél áll ez az arány közel az egyhez: egy köbcentiméter víz négy fokon 0,99997 g-ot nyom, szobahőmérsékleten 0,998 g-ot. Minden más anyagnál a gramm és a milliliter elválik, és annál inkább, minél lazább az anyag, mert az ömlesztett terméknél a térfogatot a szemcsék és a köztük lévő levegő is kitölti.
A tömeg nem függ a helytől, a súly — az az erő, amellyel egy test az alátámasztására nyom — viszont arányos a nehézségi gyorsulással. A Földön egy gramm körülbelül 9,8 millinewtonnal nyom, a Holdon körülbelül 1,6-tal, ezért az egyik városban hitelesített rugós mérlegek egy másikban a százalék tizedeivel tévedhetnek, míg a karos mérlegek, amelyek közvetlenül hasonlítják össze a tömegeket, egyáltalán nem tévednek.
Hány gramm fér egy bögrébe
Balra egy mérőedény áll egy konyhai mérlegen: a termék a pereméig szóródik vagy folyik, a kijelző felszámolja a grammokat, aztán az edény kiürül, és minden kezdődik elölről. Jobbra nyolc termék ugyanabban a mértékben: a sáv hossza a tömeg szokásos töltésnél, a vékony bajuszok a szórás a szitálttól a tömörítettig, a kék szaggatott vonal pedig a víz, amelynél egy milliliter egy grammal egyenlő.
Fél bögre liszt levegő
A lisztszemcsék kisebbek egy tized milliméternél, és egymásba kapaszkodnak, ezért sok levegő marad közöttük, hogy mennyi, az pedig attól függ, hogyan került a liszt a bögrébe. Szitálva lazán ül meg, a zsákból merítve a nyomástól összetömörödik, és egy és ugyanaz a bögre százhúsz és százhatvan gramm között fogad be. A cukorszemek nagyok és simák, és szinte ugyanúgy rendeződnek, akárhogy bánnak velük, ezért szórásuk többszörösen kisebb, a folyadékoknak pedig egyáltalán nincs, eltekintve attól, ami a falon marad.
02 · Átszámítás
tömegegységek · egy anyag térfogata · súlyGrammok, unciák és milliliterek
Adjon meg egy tömeget grammban vagy bármely más mértékben, és a lap átszámítja a többire. A második fül azt mutatja, mekkora térfogatot foglal el ugyanaz a tömeg különböző anyagoknál, a víztől a higanyig és a liszttől az aranyig, a harmadik pedig azt, milyen erővel nyomja ez a tömeg az alátámasztását a Földön, a Holdon, a Marson és a Jupiteren.
Megjegyzendő szabály: egy uncia körülbelül huszonnyolc és egyharmad gramm, egy font körülbelül négyszázötvennégy, egy liter víz pedig egy kilogramm.
Van közönséges uncia és troyuncia, amely egytizeddel nehezebb, a folyadékuncia pedig egyenesen térfogatmérték; szakácskönyvekben, orvosi receptekben és a fémpiacon egyetlen szó mögött három különböző szám rejlik. A táblázatban az ömlesztett termékek sűrűsége tipikus halmazsűrűség, és egy adott lisztnél vagy sónál egytizeddel eltérhet.
| Mennyiség | Érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| {k} | {v} | {note} |
{text}
04 · Mérőeszközök
rugó · erőmérő cella · kompenzáció · kvarcNégy módja, hogy megérezzünk egy grammot
Mérlegek, amelyek valójában erőt mérnek
A rugós erőmérő az erővel, nem a tömeggel arányosan nyúlik meg, és a skálája csak azért van grammokra osztva, mert a Föld felszínén az egyik szinte egyértelműen összefügg a másikkal. Az egyenlítőn fél százalékkal kevesebbet mutat, mint a sarkon; a piacon ez észrevehetetlen, a laborban megengedhetetlen — ezért tűntek el szinte teljesen a rugós mérlegek a laboratóriumokból.
Alumíniumgerenda rugó helyett
A konyhai és levélmérlegekben egy fémgerenda van, rá vékony fóliarácsokat ragasztottak, és terhelés alatt a gerenda a milliméter töredékével hajlik meg, így a rácsok ellenállása a százalék tizedeivel változik. Egy hídkapcsolás ezt a változást feszültséggé, egy processzor pedig grammá alakítja, ezért a mérlegek bekapcsoláskor nulláznak: nem a nullát jegyzik meg, hanem a terheletlen gerendájukat.
Mérlegek, amelyek semmit sem hajlítanak
Az analitikai mérlegben a teher nem mozdítja el az emelőt: egy helyzetérzékelő észleli az első kitérést, és egy állandó mágnes terében lévő tekercs azonnal visszahúzza az emelőt. A tömeget az ehhez szükséges áramból olvassák le, így a mérleg egy tized milligrammot is megkülönböztet kétszáz grammos bemérésnél — a teher kétmilliomod részét.
Egy nanogramm, amelyet a frekvenciában hallunk
Ahol egy gramm milliárdod része számít, tányér nélkül mérnek: egy vékony kvarclemez néhány megahertzen rezeg, és minden rárakódó nanogrammnyi réteg egy herz érezhető töredékével csökkenti a frekvenciát. Így követik a bevonatok vastagságát a gőzölés során és azt, mennyi anyag rakódott le a levegőből, a mérés pedig rezgések számlálásává válik.
05 · Írásszabályok
g szóközzel · tömeg, nem térfogatEgy betű, amelyet ezerféleképpen írnak
A gramm gyakrabban szerepel a szövegekben, mint bármely más tömegegység, ezért neki van a legtöbb hibás alakja: saját gyártású rövidítések, nagybetű, pont, a számhoz ragasztott jel és a térfogattal való összetévesztés.
A jobb oldali első három sor saját gyártású rövidítés: a „gr” gránnak olvasható, a G gigának, az mcg és az mgr pedig megszokásból él tovább receptekben és csomagolásokon, pedig az SI-ben a mikrogramm jele µg. A negyedik a víz szabálya szerint egyenlővé teszi a térfogatot a tömeggel, ami a lisztnél a felével téved; az ötödik osztásjelet tesz oda, ahová szavak kellenek; a hatodik pedig összekeveri a tömeget a súllyal: a Holdon a csomag tömege nem változik, csak az az erő, amellyel a mérlegre nyom.
06 · Szomszédos egységek
kilogramm · tonna · ágazati lapA grammot a többszörösei és törtrészei veszik körül, két legközelebbi szomszédja pedig a kilogramm, amelyből számítják, és a tonna, amellyel azt mérik, amit grammban kényelmetlen leírni. Az ékszeriparnak a gramm külön ágazati lapot szentel az ékszer, a fém és a tiszta fém tömegéről.
Az SI alapegysége, az egyetlen, amelynek nevében előtag van. A grammot rajta keresztül határozzák meg, őt pedig a Planck-állandón, a méteren és a másodpercen keresztül.
SI-n kívüli egység, amelyet az SI-vel együtt szabad használni — egymillió gramm, vagyis egy köbméter víz. A megagramm egyenlő vele, de az életben szinte sosem találkozni vele.
Az ékszer tömege, a fém tömege kövek nélkül és a tiszta fém tömege finomság szerint, troyunciák, tolák és taelek átszámítása, kupellálás és mérés vízben.
07 · Történeti rész
archívum · a gravettől a Planck-állandóigHogyan adott nevet egy kis egység egy nagynak
{title}
{text}
Ugyanaz a tömeg, más rugó
Négy egyforma rugó tart egy-egy grammot, de a Holdon, a Marson, a Földön és a Jupiteren lógnak, és mindegyik a gravitációval arányosan nyúlik meg. Fölöttük egy piros jel sorra meglátogatja a rugókat, lent pedig a feliratok megadják az erőt, amellyel egy gramm a rugót húzza.
Egy karos mérleg mind a négy égitesten ugyanazt mutatná, mert a gravitáció mindkét serpenyőre egyformán hat, és éppen ezért a gramm az anyag mennyiségét méri, nem azt, milyen erősen nyom.
Egy gramm, amely különbözőképpen nyom
A köznyelvben a „súly” és a „tömeg” ugyanazt jelenti, és ezzel nincs baj, amíg egyetlen bolygón mérünk. Csakhogy szinte minden modern mérleg éppen erőt mér — egy gerenda hajlását vagy egy tekercs áramát —, és a grammot úgy kapja meg, hogy elosztja a helyi nehézségi gyorsulással, amely a Földön az egyenlítői 9,78 m/s²-től a sarki 9,83-ig változik.
Fél százalék különbség a konyhában semmit sem jelent, a precíziós mérlegeknél viszont óriási, ezért ezeket a felállítás helyén olyan súlyokkal állítják be, amelyek már figyelembe veszik a helyi gravitációt. Az egyik országban gyárilag kalibrált és egy másikba vitt mérlegek ilyen beállítás nélkül grammokkal tévednek kilogrammonként.
1901-ben az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia külön határozattal elválasztotta a tömeget a súlytól, és rögzítette a 9,806 65 m/s² szabványos gyorsulást, hogy a régi erőegységeknek, például a grammsúlynak egyértelmű értéke legyen. A határozat ma is érvényes, és rajta nyugszik a lemez sarkában álló szám: szabványos gyorsulásnál egy gramm 9,806 65 millinewton erővel nyom.
Mennyiségek katalógusa
tömeg: az atomtól a tonnáigAz SI alapegységei
a kilogramm, valamint a méter és a másodperc, amelyeken keresztül meghatározzákHány gramm van a megszokott mértékekben
szokásos töltés, a sűrűségből számítva| Termék | g/ml | Teáskanál | Evőkanál | 250 ml-es pohár | US bögre |
|---|---|---|---|---|---|
| {n} | {d} | {tsp} | {tbsp} | {glass} | {cup} |
Az amerikai bögre öt százalékkal kisebb a 250 ml-es metrikus pohárnál, és folyadékoknál ez a különbség többnyire elvész a kéz pontatlanságában, a lisztnél viszont hozzáadódik a töltés szórásához, így aki egy amerikai receptet mérleg nélkül a pohárral számít át, egyszerre kétszer téved.