Perc
Az SI-n kívüli, az SI-vel együtt használható egység · mennyiség: idő
Az órák háromszáz évig álltak percmutató nélkül. Az első toronyszerkezetek csak az órákat ütötték, és ez senkit sem zavart: a mindennapokban semmi sem volt, amit finomabban kellett volna mérni.
01 · Meghatározás
A perc az SI-n kívüli időegység, amely hatvan másodperccel egyenlő. A másodpercet a céziumatom egyik átmenetének frekvenciája határozza meg; a percet egyszerűen rajta keresztül, saját fizika nélkül: tiszta megállapodás arról, mit tekintünk kényelmes adagnak.
A hatvan Babilon írnokaitól maradt ránk, és az osztói miatt honosodott meg: a hatvan osztható kettővel, hárommal, néggyel, öttel, hattal, tízzel, tizenkettővel, tizenöttel, hússzal és harminccal. Egy órát három egyenlő részre osztani csak ebben a rendszerben lehet — a tizedesben végtelen tört jön ki. Épp ezért buktak el az idő tizedes számolásra való átállításának kísérletei ott, ahol a többi metrikus reform győzött.
A percnek van egy sajátossága, amilyen egyetlen más egységnek sincs: különböző hosszúságú. Amikor az egyezményes világidő skálájába szökőmásodpercet iktatnak, a nap utolsó perce hatvanegy másodpercig tart. Ez 1972 óta huszonhétszer fordult elő, és 2035-ben a beiktatások megszűnnek — nem azért, mert a Föld egyenletesebben kezdett forogni, hanem mert az a plusz másodperc többe kerül a digitális rendszereknek, mint a bolygó forgásától való eltérés.
A perchez előtagot nem alkalmaznak: milliperc vagy kiloperc nem létezik. Rövidebb szakaszokhoz a másodpercre térnek át annak előtagjaival, hosszabbakhoz az órára és a napra. Ez különbözteti meg a percet az olyan egységektől, mint a bar vagy az elektronvolt, amelyek készséggel fogadnak előtagot.
A számlap nem hatvan részre oszlik, hanem annyira, amennyit beállít. A karmin szektor az esemény időtartama; a sárga jelek az óra osztásai. Figyelje, hogyan kap ugyanaz az időtartam más-más írásmódot, és mely osztások adnak kerek számot.
Húsz perc pontosan egyharmad óra, és ez az egyetlen oka annak, hogy a hatvanas számolás túlélte a metrikus reformot. A száz harmada 33,33…, és végtelen törtre menetrendet nem lehet építeni.
02 · Átszámítás
Adjon meg egy értéket — a lap átváltja
A perc másodpercre, órára és napra pontosan váltható át, meghatározás szerint. Csak a Föld forgásával való összevetések pontatlanok: a csillagperc 0,164 másodperccel rövidebb a mienknél, és egy nap alatt ebből majdnem négy perc gyűlik össze.
Külön sorban áll az 1795-ös tizedes perc — 86,4 másodperc. Franciaországban törvényesen tizenhét hónapig létezett.
Huszonhétszer 1972 óta a nap utolsó perce hatvanegy másodpercig tartott. A beiktatást fél évvel előre bejelentik, és mégis minden alkalommal a szerverek egy részét leteríti: 2012-ben a plusz másodpercen leálltak légitársasági foglalási rendszerek és több nagy weboldal. 2035-től a beiktatásokat eltörlik, és a Föld forgásától való eltérés halmozódni fog — a napok lemaradnak a skálától, és ezt tartják a kisebbik rossznak.
| Megjegyzés | |||
|---|---|---|---|
| {u} | {name} | {value} | {note} |
03 · Nagyságrendek
logaritmikus skála: a villanástól az évezredig04 · Mérőeszközök
Mivel mérik a percet
Egyadagos eszköz: megfordítja az ember, és fut a perc. A tengeren a homokóra ütötte a félórás harangszót, pontossága pedig a homok szárazságától függött — nedves időben az üveg késett.
Huygens, 1656: a napi hiba negyedóráról tíz másodpercre esik, és a percmutató először kap értelmet. A másodpercmutató még később jelenik meg, amikor a gátszerkezet pontossága utolérte.
Indítható és megállítható másodpercmutató: a perc megszűnt a számlap egy szakasza lenni, és mérhető időközzé vált. Éppen ez tette a sport, az orvoslás és a műhely eszközévé.
Magát a percet nem méri: a másodpercet állítja elő, a perc pedig hatvannal való szorzásból adódik. Egy szökőkútetalon járása mintegy egy másodperc háromszázmillió év alatt, így a perc olyan pontosságot örököl, amelyre a mindennapokban senkinek nincs szüksége.
05 · Írásszabályok
Előtagot nem vesz fel, pontot nem kíván
A jelet három kis latin betűvel írják, pont nélkül. A szám és a jel között szóköz áll, mégpedig nem törhető, hogy az érték sortöréskor ne szakadjon szét.
Műszaki szövegekben megengedett a nyolcvan percet egyetlen számmal írni, ha időtartamról van szó, és nem óraidőről. A számlapon ugyanezt a mennyiséget 1 h 20 min alakban kell írni.
06 · Szomszédos egységek
A perc a másodperc és az óra között áll, és mindkettőhöz hatvanas szorzó köti mindkét irányban. Ugyanez a szó a geometriában a fok hatvanad részét jelenti — és a két skála rokon, nem csupán névrokon.
A hatvanas felosztás az időre és a szögre egyaránt érvényes — és ez nem véletlen: mindkét skála a babiloni csillagászatból jött, ahol az eget ugyanazokkal az egységekkel mérték, mint a naptárt.
07 · Történeti rész
Hogyan került a hatvanad a számlapra
Ptolemaiosz a fokot és az órát hatvan részre osztja, a babiloni táblákat követve. A latin fordítás, „az első kicsinyített rész”, adja a minuta szót, a második felosztás pedig a secundát — innen ered a másodpercünk.
Jost Bürgi percmutatós órát épít Tycho Brahe csillagász számára — megrendelésre, nem városnak. További száz évig a percmutató a csillagvizsgáló eszköze marad, és nem hétköznapi tárgy.
Egy rendelet tíz, egyenként száz perces órából álló napot vezet be: a perc 86,4 másodperc lesz. Az órások kétgyűrűs számlapokat adnak ki, tizedeset és szokásosat, a közönség pedig továbbra is a szokásosat olvassa le.
Az egyezményes világidő skálája jogot kap arra, hogy másodpercet iktasson be, nehogy eltávolodjon a Föld forgásától. Így született a hatvanegy másodperces perc — az egyetlen egység, amelynek hossza nincs egyszer s mindenkorra rögzítve.
Az egyetlen mennyiség, ahol a tizedes reform vereséget szenvedett
A metrikus rendszer tízes alapra vitte a hosszúságot, a tömeget, a területet, sőt a szöget is — a gon, amelyből száz esik egy negyedre, a földmérésben ma is használatos. Egyedül az idő állt ellen, és az ok számtani: a száz perces óra nem osztható hárommal, az óra harmada pedig minden menetrend leggyakoribb adagja.
Metrológiailag a perc a másodpercből származik, és nincs saját etalonja. Cserébe a sorozatban egyedül az ő időtartama nem rögzített: beiktatott szökőmásodperccel a nap utolsó perce hatvanegy másodperc hosszú, és ez törvényes érték, nem mérési hiba.
Katalógus · mértékegységek
Minden mennyiségnek egy adatlap
Hét SI-alapegység, huszonkét saját nevű származtatott egység és azok az SI-n kívüli egységek, amelyek nélkül sem a technika, sem a hétköznapok nem boldogulnak. Mindegyiknek külön lapja van: meghatározás, átváltás, műszerek, írásszabályok, történet. 36 nyelven.