SIMETRIUM .COM 1/299 792 458 s SI-alapegység
alap: m
HU|36 nyelv
SYMBOL PLATE c = 299 792 458 m/s λ Kr-86 = 605,780 nm 51°02′41°22′ m 1 650 763,73 λ 0 1 m 3,336 ns N BIPM SI Brochure 9 · 2019
Mit mutat a tábla

Felül a délkörháló háromszögei sorra kigyulladnak, Dunkerque-től Barcelonáig. Az m betű ívein át a kriptonvonal narancssárga hulláma fut. Alul fekszik az etalonrúd, a végein osztásvonalakkal. Vörös fényimpulzus fut rajta végig a nullától az 1 m jelig, és felvillan. A jobb oldali vonal fölött mikroszkóp áll: a vonalak lassan elcsúsznak a szálkeresztjében. Az N ablakban interferenciacsíkok futnak.

Egységlap
hosszúság rev. 2026-10

Méter m

SI-alapegység · mennyiség: hosszúság L

Hét év egy délkörívre, és a rúd 0,2 mm-rel rövidebbre sikerült

1792 júniusában két csillagász indult el Párizsból, Delambre és Méchain. Az volt a feladatuk, hogy megmérjék a délkörívet Dunkerque-től Barcelonáig. Ebből az ívből akartak új hosszegységet nyerni: a sarktól az egyenlítőig tartó távolság tízmilliomod részét. A munka hét évig tartott.

1799-ben számításaik alapján platinarudat készítettek: az archívumi métert. Később kiderült, hogy körülbelül 0,2 mm-rel rövidebb a tervezettnél. Nem javították ki: már vonalzókat igazítottak hozzá. Azóta a meghatározás háromszor változott. A hosszúság minden alkalommal ugyanaz maradt, csak az előállítás módja változott.

Ma a métert a fénysebesség segítségével határozzák meg. Ez az az út, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. A c szám pontosan rögzített, így a méter ugyanolyan pontosan állítható elő, mint a másodperc.

Jelölésm (orosz szövegben — м)
DimenzióL — alap
Meghatározásc és a másodperc útján
Meghatározó állandóc = 299 792 458 m/s, pontosan
Eddigi meghatározásoknégy: 1799, 1889, 1960, 1983
Fordítások átnézve⁦36 / 36⁩
Az átváltáshoz A történeti részhez
Kis- és nagybetű

A jele kis latin m, álló betűvel, pont nélkül. Orosz szövegben «м» a jele. A nagy M nem métert jelent, hanem a mega előtagot: az Mm megaméter, ezer kilométer.

Nem összetévesztendő

Az m a méter, nem az m tömeg és nem a min perc. Az mm a milliméter, nem „méter szorozva méterrel”: a négyzetméter jele m². A tengeri mérföld jele M vagy NM, és gyakrabban tévesztik össze a méterrel, mint gondolnánk.

01 · Meghatározás
délkör · rúd · hullám · fény

A méter annak az útnak a hossza, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt megtesz. Így szól a meghatározás 1983 óta. 2019 óta ugyanezt egy számmal fogalmazzák meg: a fénysebesség c pontosan 299 792 458 m/s.

Egy ilyen meghatározáshoz nem kell őrzött etalon. Bármely laboratórium maga is előállíthatja a métert, ha van pontos órája és ismert frekvenciájú fényforrása. A gyakorlatban frekvenciastabilizált lézert használnak, és hullámhosszakat számolnak.

Előtte a métert háromszor határozták meg, mindig másképp. Először a Föld méretén keresztül. Aztán egy Párizs alatti pincében őrzött platinarúdon keresztül. Aztán egy kriptonlámpa fényének hullámhosszán keresztül. Minden lépésben az új meghatározást a régi hosszhoz igazították, a pontosság pedig nagyjából százszorosára nőtt.

c — fénysebesség · Q — délkörnegyed · λ — hullámhossz · N — csíkok száma · α — hőtágulási együttható
Meghatározás 1983 óta
1 m=c⋅1 s299 792 4581\,\mathrm{m} = \dfrac{c \cdot 1\,\mathrm{s}}{299\,792\,458}
Az 1791-es terv
1 m=Q10 000 0001\,\mathrm{m} = \dfrac{Q}{10\,000\,000}
Csíkszámlálás az interferométerben
d=N⋅λ2d = N \cdot \dfrac{\lambda}{2}
Repülési idő oda-vissza
d=c t2d = \dfrac{c\,t}{2}
A rúd hőtágulása
ΔL=α L ΔT\Delta L = \alpha \, L \, \Delta T
L
dimenzió, alap
c, s
min keresztül meghatározott
10⁻¹¹
a lézeres etalon pontossága
Interaktív · négy út egy méterhez

Mivel mérték a métert, és milyen pontosan

Négy fül — négy meghatározás sorrendben. Acélkékkel a műszer és az etalon, narancssárgával a kriptonlámpa fénye és a csíkok, pirossal a lézerimpulzus és minden, ami túllépi a tűrést. Minden fül jobb oldalán skála mutatja, mennyivel tér el a kapott méter a mostanitól. A csúszkák a kísérlet feltételeit változtatják, a műveletgomb újraindítja a mérést.

Jelölések:

Magyarázat · miért függ a méter a másodperctől

Az időt pontosabban mérik, mint a hosszt

Az 1970-es évekre az atomórák ezerszer pontosabbak lettek bármely hosszetalonnál. A fénysebességet addigra olyan jól megmérték, hogy a bizonytalanság szinte teljesen a kriptonméterből származott. Ezért fordítva jártak el: a c-t pontos számnak nyilvánították, a métert pedig a másodpercből vezették le. 1983 óta a fénysebességet már nem mérik. A c mérése az órák és interferométerek ellenőrzése lett.

02 · Átszámítás
SI · angolszász · történeti

A méter más hosszegységekben

Adjon meg egy hosszt, és válasszon egységet. A táblázat átszámítja a méter többszöröseire, angolszász mértékekre vagy Európa régi mértékeire. 1959 óta a yard és a hüvelyk a méteren keresztül pontosan meghatározott, ezért az angolszász fülön szinte minden szám pontos.

Húsz fok

Az 1889-es nemzetközi prototípus a métert 0 °C-on, olvadó jégben adta meg. Ma az alkatrészek és a mérőhasábok méreteit 20 °C-on adják meg, ahogy az ISO 1 szabvány előírja. Egy 1 m hosszú acél alkatrész 30 °C-on mintegy 0,1 mm-rel hosszabb, mint 20 °C-on. Ez több, mint sok illesztés tűrése.

Átszámítási táblázat
EgységÉrtékHogyan határozták meg
03 · Nagyságrendek · a protontól a megfigyelhető világegyetem pereméig

hossz méterben, logaritmikus skála

04 · Mérőeszközök
szög · vonal · csík · impulzus

Négy műszer — négy méter

okulárBorda-kör SZÉLESSÉG CSILLAGBÓL
ismétlőkör, 1790-es évek

Borda ismétlőköre

Ezzel a körrel mérte Delambre és Méchain a háromszögek szögeit és a csillagok horizont feletti magasságát. Egy szöget sokszor egymás után leolvastak anélkül, hogy a kört nullára állították volna vissza, majd az összeget elosztották a leolvasások számával. Így csökkent egy-egy leolvasás hibája. A csillagok magasságából határozták meg az ív végeinek földrajzi szélességét.

mikroszkópX-szelvényű rúd kocsin KOMPARÁTOR
hosszkomparátor két mikroszkóppal

Komparátor: rúd a rúd ellen

Egy asztal fölött két mikroszkóp van rögzítve, körülbelül egy méterre egymástól. Alájuk felváltva tolják az etalont és a másolatot. Mindegyik mikroszkópban három vonal látszik a rúd végén. A megfigyelő a középső vonalat a szálra állítja, és leolvassa a mikrométercsavart. A két rúd leolvasásainak különbsége a hosszuk különbsége, általában a mikrométer törtrésze.

lámpamozgó tükörcsíkok INTERFEROMÉTER
Michelson-interferométer, csíkszámlálás

Interferométer: csíkok számlálása

A fényt két nyalábra bontják, amelyek egy ernyőn újra találkoznak. Ha az egyik tükröt fél hullámhossznyit elmozdítják, az ernyőn egy világos csík helyére a következő lép. Az elhaladt csíkok száma szorozva λ/2-vel adja a tükör elmozdulását. 1892-ben Michelson így fejezte ki a métert a kadmium vörös vonalának hullámhosszaiban.

távcső és lézerreflektor≈ 2,56 s oda-vissza HOLDTÁVOLSÁG-MÉRÉS
lézeres távolságmérés, reflektorok 1969 óta

A méter mint repülési idő

Egy távcső lézerimpulzust küld egy sarokreflektorra, amelyet egy expedíció hagyott a Holdon. A fény körülbelül 2,56 s múlva tér vissza. A távolság ennek az időnek a fele szorozva c-vel. Fotonok millióiból csak néhány tér vissza, de átlagolás után a Hold távolsága milliméterre ismert.

05 · Írásszabályok
szóköz · nagybetű · előtagok

Szám, szóköz, m

A szám és a jel közé nem törhető szóköz kerül. A jelet álló betűvel írják, pont és rag nélkül. Az előtagot egybeírják az m-mel, és csak egyet. Több mennyiségnél az egység minden szám mellé kerül.

Helyes
5 m
1,5 km
25 µm
0,3 nm
3 m × 4 m
12 m/s
Helytelen
5m · 5 m.
1,5 Km · 1,5 KM
25 mkm · 25 mikron
0,3 mµm
3 × 4 m
12 mps · 12 m/sec

A kilo előtag kis k-val íródik: a nagy K a kelvint jelöli. A „mikron” és az „mkm” 1967-ben kiment a használatból; helyesen µm. Két előtag egymás után tilos, ezért „mµm” helyett nm-t írnak. A „3 × 4 m” jelölésnél nem világos, hogy a méter mindkét számra vonatkozik-e. Az mps és a sec rövidítés a köznapi angolból ered, és nem része az SI-nek.

06 · Szomszédos egységek
a másodpercen és c-n keresztül

A méter a másodpercre támaszkodik: óra nélkül nem állítható elő. Ugyanazon a fénysebességen keresztül határozzák meg a fényévet, az ångström pedig egyszerűen a nanométer tizede, amelyet atomok és kristályok miatt megtartottak.

s
Másodperc

A métert ebből és a c számból vezetik le.

Å
Ångström

Egy atom mérete, kényelmes a krisztallográfusoknak.

ly
Fényév

Szintén a fény útja, csak egy év alatt.

A méter a másodpercen keresztül
1 m=c⋅1 s299 792 4581\,\mathrm{m} = c \cdot \dfrac{1\,\mathrm{s}}{299\,792\,458}
Ångström
1 A˚=10−10 m1\,\text{Å} = 10^{-10}\,\mathrm{m}
Fényév
1 ly=c⋅365,25⋅86 400 s1\,\mathrm{ly} = c \cdot 365{,}25 \cdot 86\,400\,\mathrm{s}
07 · Történeti rész
archívum · négy meghatározás

Kétszáz év egy és ugyanazon hosszal

Ábra · a pontosság létrája

Minden alkalommal nagyjából százszor pontosabb

Egy sáv hossza azt mutatja, hány tizedesjegyét tudták előállítani a méternek. A skála logaritmikus: minden osztás egy jegy. 1799-nél az archívumi méter eltérése látszik a tervtől, a többinél az előállítás bizonytalansága.

balra: 10⁻³jobbra: 10⁻¹²

Kétszáz év alatt a pontosság tízmilliószorosára nőtt. A hosszúság maga azonban nem változott: az 1983-as méter a rúd pontosságán belül egyenlő az 1889-es méterrel.

Mérésügyi jegyzet

Két hossz, amelyből méter lehetett volna

véglap a véglapnak+0,197 mmléptéktúlzott
archívumi méter, platina, 1799

1791-ben a Tudományos Akadémiának két jelöltje volt. Az első egy olyan inga hossza, amely pontosan egy másodperc alatt leng át egyik oldalról a másikra. Az ilyen inga rövidebb a mai méternél: körülbelül 0,994 m. Elvetették. A nehézségi gyorsulás a szélességgel változik, és az inga Párizsban és az egyenlítőn eltérő hosszúságú lesz. Ráadásul a hossz a másodperctől függne, a másodperc pedig akkor a nap egy része volt.

A második jelölt a délkörnegyed tízmilliomod része volt. Ezt választották, és elrendelték az ív lemérését. A valódi délkörnegyed azonban körülbelül 10 001 966 m. A tervezett méter tehát 0,197 mm-rel hosszabb lett volna az archívumi méternél.

Az archívumi méter véghasáb volt: hosszát a véglapjai adták. A véglapok minden érintéstől kopnak. Ezért az 1889-es etalont vonásos mértéknek készítették: hosszát a rúd semleges síkján lévő vonalak adják. A hosszt az archívumi méterről vették át, nem a délkörről. Így maradt a 0,197 mm örökre a méterben.

0,994 m1 s
másodpercinga
Mennyiségek katalógusa
a méter egységlapja megnyitva
A mutató laborja: egy pohár káposztalé, egy égő, egy pohár víz hideg lapon és egy fogaskerék-áttételMutató · minden mennyiség egy oldalonA labor a mutató bejáratánálEgy csepp sav megváltoztatja a lé színét, a só megfesti a lángot, a víz egy koppintásra megfagy. Alattuk a Simetrium összes lapja, szakterület és ábécé szerint.A mutató megnyitása →

Hosszegységek és minden, ami a hosszból származik

az alap · 7 egység

Az SI hét alapegysége

08 · Az Ön nyelve
minden hivatkozás valódi nyelvi oldalra vezet

Olvassa a saját nyelvén

lefordítva és átnézve nyers fordítás sorban áll