A bel
Rendszeren kívüli egység, az SI által megengedve · mennyiség: egy mennyiség szintje
01 · Meghatározás
Két teljesítmény arányának tízes alapú logaritmusa. Egy bel pontosan tízszeres különbséget jelent, két bel százszorosat: az egység nullákat számol.
A bel mértékegység nélküli, és mindig arányt ír le, magában tehát semmit sem jelent: meg kell mondani, mihez viszonyítjuk a mennyiséget. Nulla bel nem azt jelenti, hogy nincs jel, hanem hogy egyenlő a viszonyítási értékkel.
A belt a Bell Labsban vezették be a «szabványkábel mérföldje» helyett, de a tízes lépés túl durvának bizonyult: az ember körülbelül egy decibelnyi hangerőváltozást különböztet meg, és egész belekkel a hallás négy fokozatban volna leírva. Néhány éven belül a gyakorlat áttért a tizedre, és ma a bellel szinte csak a szabványok szövegében találkozunk. A számítástechnikában van fordított eset is: a lemezek zajszintjét olykor éppen belben adják meg, hogy a szám kicsinek lássék.
02 · Átszámítás
Adjon meg egy szintet vagy egy arányt, és a lap az egyikből megcsinálja a másikat
Minden sor teljesítményszintre vonatkozik. Feszültségnél, áramnál és hangnyomásnál a szám kétszereződik: ugyanaz az arány kétszeres szintet ad, mert a teljesítmény a négyzettel nő.
A logaritmikus skála legnagyobb kényelme abban áll, hogy egy út egymást követő szemei egyszerű plusszal adódnak össze. Egy plusz három beles erősítő és egy mínusz egyes kábel plusz kettőt hagy, és sehol sem kell szorozni.
| Egység | Név | Érték | Hol fordul elő |
|---|---|---|---|
| {u} | {name} | {value} | {note} |
03 · Nagyságrendek
minden bel egy újabb tízes nagyságrend04 · Mérőeszközök
Mivel mérik a szinteket
Mutatós műszer logaritmikus skálával, ahol a nulla nem csendet jelent, hanem a névleges szintet. A nullán túli piros mező a túlvezérlést jelöli: a mérnököt nem a hangerő maga érdekli, hanem a tőle a mennyezetig tartó távolság.
Hitelesített csillapítótagok készlete, 1, 3, 10 és 30 decibeles fokokban kapcsolva. Éppen velük állítják be a viszonyítási csillapítást a műszerek hitelesítésekor: a bel és a decibel itt nem becslés, hanem mérték.
A műszerek függőleges tengelye csaknem mindig logaritmikusan van osztva, különben a gyenge összetevők egybefolynak a nullával. Egy képernyő egyszerre nyolc-tíz nagyságrendet fog át — ez nyolcvantól száz decibelig terjed.
Üvegszálas összeköttetéseknél egy vonal mérlegét teljes egészében decibelben számolják: a szál csillapítása meg a toldásokon és csatlakozókon keletkező veszteségek összeadódnak, nem szorzódnak. A vevő ugyanabban a decibelben adja meg az érzékenységét, a tartalék pedig kivonással jön ki.
05 · Írásszabályok
Nagy B — és nem a bájt
A jel egy családnévből képződött, ezért nagybetűs: B, oroszul Б. A «bel» szót kisbetűvel írjuk. A bájttal való ütközést a szövegösszefüggés és az előtag oldja meg: a dB egyértelmű, míg a magában álló B óvatosságot kíván a számítástechnikai szövegekben.
Az utolsó sor hiányos: a megadott viszonyítás nélküli szint meghatározatlan, és a szabvány megköveteli, hogy megnevezzék akár a szövegben, akár utótaggal. Innen a dBm, dBW, dBu, dBFS jelölések családja — mindegyik a maga viszonyítását rögzíti.
06 · Szomszédos egységek
Három szintegység van: a bel a tízes alapú logaritmussal, a neper a természetessel és a decibel a bel munkarészeként. Mind mértékegység nélküli, és mind megköveteli, hogy a viszonyítást megadják.
A neper a elméletben kényelmesebb, ahol az egyenletek megoldásai exponenciálist hordoznak; a bel a mérésben, ahol a nagyságrendek ismerősebbek. Az egyikről a másikra való áttérés egyáltalán nem kíván viszonyítást. Simetrium adatlapjai közül mellette áll decibel és neper, valamint hidrogénkitevő — még egy mértékegység nélküli mennyiség, logaritmálással nyerve.
07 · Történeti rész
Egy egység, amelyet nyomban elosztottak tízzel
Egy vonal csillapítását szabványkábel-mérföldekben mérték: annyi mérföldben, amennyi ugyanahhoz a lecsengéshez kell. Az egység a frekvenciától és az adott kábel tulajdonságaitól függött, és hiábavalóvá tette a különböző országok hálózatainak összevetését.
A kábelmérföld helyett bevezették az átviteli egységet, a vonal anyagától független logaritmikus mértéket. A mennyiséget egy teljesítményarány tízes alapú logaritmusához kötötték, és számszerűen a régi mérföld közelébe esett — a táblázatokat tehát nem kellett újraírni.
Az egységet Alexander Graham Bell után belnek nevezték el, és munkamértékké a tizede, a decibel vált. A gyakorlat rögtön a részt választotta: az egész belek túl kevés fokozatot adtak a hallásnak és egy vonal számításának.
A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal a belt és a decibelt az SI-vel használható egységek közé sorolja, de megköveteli, hogy a viszonyítási mennyiséget mindig megadják. Az ISO 80000 még élesebben mondja: viszonyítás nélkül a leírt nem szint.
Egy egység, amelynek nincs abszolút értéke
A bel nem valósul meg fizikai mennyiségként: egy arány valósul meg. A csillapítási etalon egy osztó, amelynek szorzóját ellenállásokból számítják ki, és pontossága egyedül ezeknek az ellenállásoknak a pontosságán nyugszik.
Katalógus · mértékegységek
Minden mennyiségnek egy adatlap
Hét SI-alapegység, huszonkét saját nevű származtatott és rendszeren kívüli egységek, amelyek nélkül sem a technika, sem a hétköznapok nem boldogulnak. Mindegyik külön lap: meghatározás, átszámítás, műszerek, írásszabályok. 36 nyelven.
SI-n kívüli egységek
a bel lapja nyitva vanAz SI alapegységei
a bel mértékegység nélküli, és egyikre sem támaszkodikSaját nevű SI-származtatott egységek
terrakottával a watt: tőle számítják a szintet a leggyakrabbanA lap nyelve
36 nyelv. A ha jelet és a képleteket nem fordítjuk; a szöveget, a helyi földmértékeket és az írásszabályokat igen.