A hullámokat és a távolságokat nagy latin betűkkel jelölik — P, Q, R, S, T, PR-távolság, QRS-komplexum, QT-távolság —, a QTc kis c-je pedig a corrected, azaz a frekvenciára korrigált szót jelenti. A sebességet mm/s-ban, az erősítést mm/mV-ban írják.
A négyzet a papír egysége, nem az időé: 40 ms-ot csak 25 mm/s sebességnél jelent, 50 mm/s mellett ugyanez a négyzet már csak 20 ms. És a QT nem egyenlő a QTc-vel: az elsőt közvetlenül a csíkon mérik, a másodikat képlettel számolják, és ugyanarra a csíkra a különböző képletek különböző számokat adnak.
A toll újra és újra két szívciklust ír a milliméterpapírra, egy tíz négyzet magas okkersárga kalibrációs jellel kezdve. A második R-hullám átdöfi a T betűt, a csík fölött egy okkersárga körző nyúlik az egyik R-től a következőig, lent egy szilvakék körző méri a QT-távolságot a Q kezdetétől a T-hullám végéig, maga a T-hullám pedig időnként szilvakék fényben gyúl ki.
Egységlap
előtolás · erősítés · négyzet adatlap 1/1 · átd. 2026-09EKG-papír 25 mm/s · 10 mm/mV · QTc
Rendszeren kívüli rögzítési egység · mennyiség: idő és feszültség a csíkon, 1 négyzet = 40 ms × 0,1 mV
A milliméter, amely dobog
Amikor a kardiológus a vonalzót a csíkra teszi, nem millimétereket mér, hanem időt és feszültséget: a papír 25 milliméter per másodperc sebességgel halad a toll alatt, a toll pedig minden millivoltra tíz milliméterrel tér ki. Ezért a rács egy kis négyzete egyszerre 40 ezredmásodperc vízszintesen és 0,1 millivolt függőlegesen, és a két R-hullám közötti négyzetek számából az orvos első pillantásra megmondja a szívfrekvenciát.
A csík legszeszélyesebb szakasza a QT-távolság, a kamrai komplexum kezdetétől a T-hullám végéig. Megrövidül, ha a szív gyorsabban ver, és 1920-ban Henry Bazett fiziológus azt javasolta, hogy osszák el az RR-távolság négyzetgyökével, hogy a különböző pulzusú embereket össze lehessen hasonlítani. A képlet egyszerűnek, ezért halhatatlannak bizonyult, bár gyors ritmusnál érezhetően eltúloz, és emiatt nem kevés egészséges ember kapott a leletre „megnyúlt QT”-t.
A lap élő csíkot nyomtat, körzővel megméri, és megmutatja, mi történik a négyzettel más sebességnél, és a QTc-vel más képletnél.
01 · Meghatározás
sebesség · erősítés · távolságok · korrekcióAz EKG-papír milliméterpapír, amelyre az elektrokardiográf az elektródák közötti potenciálkülönbséget rajzolja az idő függvényében. A léptéket két megállapodás adja: a 25 mm/s előtolási sebesség és a 10 mm/mV erősítés, így a vízszintes milliméter 40 ms, a függőleges 0,1 mV; minden ötödik vonal vastagabb, és a 200 ms-os és 0,5 mV-os nagy négyzetet határolja.
A négyzet a papírt műszerré változtatja. A két R-hullám közötti távolság adja az RR-távolságot, abból pedig a szív frekvenciáját; a QRS-komplexum szélessége megmutatja, hogy a gerjesztés gyorsan végigfutott-e a kamrákon, a QT-távolság pedig azt, mennyi ideig tart teljes elektromos szisztolé, a depolarizáció kezdetétől a repolarizáció végéig.
A QT-távolság lassú ritmusnál megnyúlik, gyorsnál megrövidül, ezért percenkénti 60-as frekvenciára, vagyis egy másodperces RR-távolságra vezetik vissza. Bazett a QT-t az RR négyzetgyökével osztotta, Fridericia ugyanabban az évben köbgyökével, később jelentek meg a lineáris Framingham- és Hodges-korrekciók; mindegyik hatvan ütésnél egybeesik, és annál jobban eltér, minél messzebb van a pulzus ettől a ponttól.
Hány négyzet van egy ütésben
A csík jobbról balra kúszik a kiválasztott sebességgel, és a toll a jobb szélen a megadott frekvenciájú szívet rajzolja; balra egy okkersárga téglalap látható — a kalibrációs millivolt. Minden következő ütésnél a felső okkersárga körző az egyik R-hullámtól a következőig nyúlik, az alsó szilvakék a Q kezdetétől a T végéig, fölöttük pedig kiírja, hány milliméter ez a papíron és hány ezredmásodperc a szívben. A QTc-csúszka a szív saját tulajdonságát adja meg, a csíkot pedig a készülék hűen rajzolja ehhez, ahogyan az élő élettan teszi.
Piruett a csíkon
Amikor a kamrák repolarizációja elhúzódik, a T-hullám végén lévő sérülékeny ablakba korai impulzus eshet, és ekkor a csíkon „piruett” jelenik meg (torsade de pointes) — olyan kamrai tachycardia, amelynek komplexumai felváltva nőnek és zsugorodnak, mintha a csík egy vonal körül csavarodna. A kockázat 500 ms fölötti QTc-nél érezhetően nő, és éppen ezért tucatnyi gyógyszert — az antibiotikumoktól az antihisztaminokig — vizsgálnak QT-megnyúlásra, néhányat pedig az 1990-es években kivontak a forgalomból, amikor kiderült, hogy egészséges embereknél is megnyújtják a távolságot.
02 · Átszámítás
25 mm/s · 50 mm/s · amplitúdóNégyzetekből ezredmásodpercek és millivoltok
Írja be a hosszt a csíkon milliméterben vagy négyzetben, az időt ezredmásodpercben vagy a pulzust, és a lap mindkét előtolási sebességre átváltja az egyiket a másikba. A harmadik fül ugyanazt a számot hullámmagasságként olvassa, és a millimétereket millivoltra váltja át különböző erősítésnél.
Emlékeztető szabály: a szívfrekvencia egyenlő 300-zal osztva az R-hullámok közötti nagy négyzetek számával, vagy 1500-zal osztva a kis négyzetek számával — de csak 25 mm/s sebességnél.
Mielőtt a négyzeteket számolná, az orvos megnézi a csík elején a kalibrációs jelet: ha öt milliméter magas, és nem tíz, a készülék fél erősítéssel rögzített, és az összes hullám valójában kétszer magasabb. Ugyanez igaz a sarokban lévő sebességfeliratra: 50 mm/s mellett a komplexumok szélesnek tűnnek, és aki ezt nem ismeri, szárblokkot állapít meg ott, ahol nincs.
| {k} | {v} | {note} |
{text}
04 · Mérőeszközök
húr · hőfej · Holter · óraA tonnás húrtól a karkötőig
Ezüstözött szál mágnesek között
Willem Einthoven egy elektromágnes pólusai közé a legvékonyabb ezüstözött kvarcszálat feszítette ki: a szív árama eltérítette, a szál árnyéka pedig a fénynyalábban mozgó fényképlemezre vetült. A készülék körülbelül 270 kilogramm volt, öten kezelték, a beteg kezét és lábát sóoldatos edényekbe merítették, és a rács a felvételen éppen ekkor jelent meg — azért nyomtatták rá, hogy az időt a csíkon mérni lehessen.
Tizenkét elvezetés tíz másodperc alatt
A modern készülék tíz elektródától másodpercenként több százszor digitalizálja a jelet, ebből tizenkét elvezetést állít össze, és hőfejjel nyomtatja a már előre nyomtatott piros rácsú papírra. Az előtolási sebességet ma már nem a motor, hanem a program adja, és ezért a szabvány megköveteli, hogy maga a papír pontosan legyen vonalazva: fél milliméteres rácshiba nagy négyzetenként minden mért távolságot tíz százalékkal eltol.
Holter hátizsákja
Norman Holter biofizikus az 1940-es évek végén hátán egy körülbelül 38 kilogrammos hátizsákot hordott, amely rádión továbbította az EKG-ját, egy évtizeddel később pedig a készüléket övre erősíthető magnóvá zsugorította. Egy nap felvétel 25 mm/s mellett több mint két kilométernyi papír, ezért a Holtert nem nyomtatják, hanem a képernyőn nézik át gyorsított üzemmódban, és a négyzet pixelek számává válik.
Az első elvezetés a csuklón
Az elektródás óra egy elvezetést rögzít, amely az első standard elvezetéshez hasonló: a hátlap az egyik kezet érinti, a másik kéz ujja a koronán nyugszik. Fél perc ilyen felvétel elég a pitvarfibrilláció észleléséhez, és az a fájl, amelyet az óra az orvosnak átad, továbbra is a 25 mm/s és 10 mm/mV piros rácson rajzolódik ki — különben a kardiológus nem tudná elolvasni.
05 · Írásszabályok
képlet · egység · sebességA QTc képletnév nélkül nem olvasható
A távolságokat ezredmásodpercben vagy másodpercben írják, nem négyzetben, a pulzust percenkénti ütésben, a QTc-nél megadják a képletet, a csík leírásában pedig a sebességet és az erősítést, ha nem szabványosak.
A jobb oldali első sor sem egységet, sem képletet nem mond, a második pedig négyzetben írja a távolságot, amely ismeretlen sebességnél jelenthet 440 és 220 ms-ot is. A harmadikban a másodpercek összekeveredtek az ezredmásodpercekkel, a negyedikben a pulzus hertzben szerepel, pedig 75 ütés percenként 1,25 Hz, az ötödikben a „mp” áll az elfogadott s helyett, az utolsóban pedig az ezredmásodperc orosz rövidítése latin betűkkel leírva „mc” lesz, ami semmit sem jelent.
06 · Szomszédos egységek
ezredmásodperc · millivolt · ütés percenkéntAz EKG-négyzet három egység metszéspontjában áll: az ezredmásodperc vízszintesen, a millivolt függőlegesen, és az RR-távolságból adódó percenkénti ütés.
Negyven ezredmásodperc — egy négyzet 25 mm/s-nál, húsz — 50-nél.
Az R-hullám általában 0,5 és 2 mV közötti, vagyis öt és húsz négyzet között.
Hatvan osztva az RR-rel másodpercben; pontosan 1 s RR-nél a QT és a QTc egybeesik.
07 · Történeti rész
archívum · Waller bulldogjától az ICH E14-igHogyan tanult meg a szív milliméterpapírra írni
{title}
{text}
Mennyit tesz hozzá fölöslegesen Bazett
A szilvakék görbe a Bazett és a Fridericia szerinti QTc különbsége egy valódi 400 ms QTc-jű szívnél, különböző pulzusnál; a vízszintes vonal a nulla különbség hatvan ütésnél. A piros jelölő a görbe mentén halad a bradycardiától a tachycardiáig.
Százhúsz ütésnél Bazett majdnem ötven ezredmásodperccel többet ad hozzá, és a normális csík átlépi a 450-es küszöböt, ezért a hatóságok a gyógyszervizsgálatoknál Fridericiát részesítik előnyben.
A négyzet mint egység, amelyet minden alkalommal ellenőrizni kell
A csíkon lévő milliméternek nincs saját értéke: időt és feszültséget csak a készülék két beállításával együtt kap. Ezért minden felvétel közvetlenül a papíron végzett ellenőrzéssel kezdődik — a készülék pontosan egy millivoltot ad a bemenetre kétszáz ezredmásodpercig, és téglalapot rajzol, amelynek magasságából az erősítést, szélességéből a sebességet ellenőrzik. Ha a téglalap tíz négyzet magas és öt széles, a csíkon minden más négyzetekben mérhető.
A szabványos 25 mm/s akkor honosodott meg, amikor a görbét tollal írták tekercsre, és ezt a sebességet könnyű volt motorral tartani, a 40 ms-os négyzet pedig elég kicsinek bizonyult ahhoz, hogy látszódjon a QRS-komplexum, és elég nagynak ahhoz, hogy egy lapra tíz másodperc elférjen. Európa több országában az 50 mm/s-ot részesítik előnyben, amelynél a négyzet 20 ms, és a keskeny hullámok jobban olvashatók, így a sebesség megadása nélküli leletet a csík alapján nem lehet ellenőrizni.
A QTc ehhez a papírmetrológiához még egy réteget ad: ez már nem mért, hanem számított mennyiség, és értéke ugyanúgy függ a választott képlettől, mint magától a csíktól. A gyógyszerek értékelésére szóló ICH E14 irányelv megköveteli a korrekció módjának megadását és a készítmény placebóval való összehasonlítását a QTc változása alapján, az aggodalom küszöbének pedig mintegy öt ezredmásodperces növekedést nevez meg — a kis négyzet egynyolcadát.
Az SI hét alapegysége
Mennyiségek katalógusa
Orvoslás
Egy csepp sav megváltoztatja a lé színét, a só megfesti a lángot, a víz egy koppintásra megfagy. Alattuk a Simetrium összes lapja, szakterület és ábécé szerint.
A mutató megnyitása →