A spóra méretét mikrométerben írják: kis görög µ és kis m. A régi, m nélküli µ jelölést (mikron) az SI 1967-ben eltörölte, de régi határozókönyvekben még megtalálható. A Q hányadost nagy latin betűvel írják, a hosszúságot és a szélességet nagy L és W, vagy kis l és w betűvel.
A spóra Q-ja nem egy áramkör jósági tényezője és nem is térfogatáram. Egyszerűen a hossz és a szélesség hányadosa, mértékegység nélkül. A spóra méretét nem szabad összekeverni a lenyomat színével: két gomba azonos fehér lenyomattal is lehet olyan spórákkal, amelyek kétszeresen különböznek. És az okulárskála osztása sem mikrométer, amíg a skála nincs kalibrálva.
Fent a kalap metszete látható, a lemezek közül hullanak a spórák, mindegyik a saját sebességével. Lent a papíron kirajzolódik a lenyomat. A Q betű karikájában a mikroszkóp látómezeje és egy spóra van. A kontúrja hol éles, hol elmosódott, mintha élességet állítanának. A jelzés végigfut a spóra hosszán, és eléri a 8,6 µm értéket. Az alatta lévő okulárskála elmozdul, mintha a spórához igazítanák.
Egységlap
mikológia rev. 2026-10Spóraméret és Q-érték L × W, µm · Q = L/W
Az SI törtegysége · mennyiség: a spóra hossza és szélessége, mértékegysége µm, hányadosuk dimenzió nélküli
Miért ismerjük fel a gombát egy szemmel láthatatlan porról
A gombász levágja a kalapot, és lemezekkel lefelé egy félig fehér, félig fekete papírlapra teszi. Felülről pohárral letakarja, és egy éjszakára otthagyja. Reggelre a kalap alatt vékony sugarakból álló minta jelenik meg: fehér, rózsaszín, barna vagy fekete. Ez millió spóra, amely a lemezekből hullott ki.
A lenyomat színe szűkíti a keresést, de nem dönti el. A mikroszkóp dönt. 1000-szeres nagyítású objektív alatt minden spóra látható és megmérhető: a hossza L, a szélessége W, és a hányadosuk Q. A gyilkos galócánál a spórák majdnem gömbölydedek, körülbelül 9 × 8 µm-esek. A laskagombánál megnyúltak, mint a rizsszemek, 10 × 4 µm.
Egyetlen spóra semmit sem bizonyít: még egy lenyomaton belül is különböznek. Ezért 20—30 spórát mérnek meg, és feljegyzik a terjedelmet. A határozókönyvi leírás így néz ki: „8—10 × 7—9 µm, Q = 1,1—1,2”. Ezekből a számokból két kívülről hasonló gomba megbízhatóbban megkülönböztethető, mint a kalapjuk alapján.
01 · Meghatározás
hossz · szélesség · hányados · terjedelemA spóra egyetlen sejt, amelyből új gombafonal-hálózat nő. A legtöbb kalapos gombánál kis tojásra vagy magra hasonlít. Az L hosszt a hosszú tengely mentén mérik, a W szélességet keresztben, a legszélesebb helyen. Azt a kis csúcsot, amellyel a spóra a bazídiumhoz kapcsolódott, nem számítják a hosszba.
A Q hányados a hossz osztva a szélességgel. Az alakot írja le, nem a méretet: egy nagy és egy kis gömbölyű spóra Q-ja egyaránt körülbelül 1. A mikológusok az alakot Q szerint szavakkal nevezik meg: gömb alakú, szélesen ellipszoid, ellipszoid, megnyúlt, hengeres. A szavak közti határok megállapodáson alapulnak, de általánosan elfogadottak.
Egy gomba spórái úgy különböznek, mint egy kalász szemei. Ezért mintát mérnek, és megadják a szélső értékeket. Általában így írják: zárójelben a legritkább szélső értékek, zárójel nélkül a fő terjedelem. Az átlagot és a Q-t ugyanabból a mintából számolják.
Mérjen meg harminc spórát, és ismerje fel a gombát
Balra a kiválasztott gomba lenyomata van a papíron. Jobbra a mikroszkóp látómezeje: ebből a lenyomatból való spórák és az okulárskála. A „Mérés” gomb a következő spórához tolja a skálát: a jelzés végigmegy a hosszán és a szélességén, a számok bekerülnek a táblázatba. A „Mérés 30” egyszerre elkészíti a mintát. Az objektívcsúszka a nagyítást változtatja, vele együtt az osztásértéket is. Ha a kalibrálást kikapcsolják, minden méret ugyanakkora hányaddal lesz hibás, de a Q változatlan marad. Zölddel a skála és a mérés látszik, szilvakékkel a spórák, pirossal a kalibrálási hiba és a faj terjedelméből való kilépés. Lent három nézet van. A „Látómező” — maguk a spórák. Az „L és W” — minden megmért spóra egy pont, mellette öt faj felhője. A „Q” — a hossz és a szélesség hányadosának hisztogramja.
A skála osztásértéke az objektívtől függ
Az okulárskála az okulár belsejébe van rajzolva, és az osztásai a szem számára mindig egyformák. Az alatta lévő tárgyat viszont az objektív nagyítja. Ezért egy osztás 40×-es objektívnél 2,5 µm-nek felel meg, 100×-osnál pedig 1 µm-nek. Az osztásértéket tárgymikrométerrel határozzák meg, amely egy üveglap pontos, 1 mm-t 100 részre osztó skálával. Ha nem ellenőrzik, az egész minta eltolódik. Kapcsolja ki a kalibrálást, és hasonlítsa össze: a hossz és a szélesség mások lesznek, a Q viszont nem változik, mert a hiba mindkét tengelyt egyformán nyújtja.
02 · Átszámítás
okulárosztások · fajok egymás mellett · lenyomat színeA skálaosztásoktól a mikrométerekig
Adja meg az okulárskála osztásainak számát vagy a méretet mikrométerben, és válasszon objektívet. Az első lap az egyiket átszámolja a másikra, és megmutatja, mennyi ez más hosszegységekben. A második egymás mellé teszi a jelenet öt gombájának spóráit. A harmadik összegyűjti a lenyomatok színeit és a nemzetségeket, amelyekre jellemzőek.
Emlékeztető szabály: 100×-os objektívnél és 10×-es okulárnál a szabványos skála egy osztása körülbelül 1 µm. De ez csak nagyságrend, a pontos értéket a kalibrálás adja.
A fénymikroszkóp nem különbözteti meg a 0,2 µm-nél kisebb részleteket. Egy 10 µm hosszú spórán ez 2 % — kevés. Egy 3 µm-es spórán már 7 %, és egy ilyen spóra Q-ja kevésbé ismert. Ezért a kis spóráknál a leírásban kevesebb tizedesjegyet adnak meg.
| {k} | {v} | {note} |
{text}
04 · Mérőeszközök
lenyomat · mikrométerek · Melzer-reagens · kameraA papírlaptól az okulárskáláig
Spóralenyomat
A kalapot lemezekkel lefelé egy félig fehér, félig fekete lapra teszik, és huzat ellen letakarják. Néhány óra múlva alatta minta jelenik meg. A fehér spórák a fekete felén látszanak, a sötétek a fehér felén. A lenyomat színe a meghatározás első jegye. Az ugyanarról a lapról levakart anyag kerül a mikroszkóp alá: így a spórák biztosan ehhez a gombához tartoznak.
Tárgymikrométer és okulárskála
A tárgymikrométer egy tárgylemez, amelyre 100 részre osztott milliméter van felvíve. Az asztalkára teszik, és a látómezőben rögtön két skála látszik: az üvegen a pontos, az okulárban a viszonyítási. Egymáshoz igazítják őket, és megszámolják, hány okulárosztás esik egy ismert hosszra. Így találják meg az osztásértéket minden objektívhez — egyszer és hosszú időre.
Melzer-reagens
A méret nem az egyetlen, amit a spórán mérnek. A preparátumra egy csepp jód–klórhidrát oldatot cseppentenek. Egyes gombák spórái megkékülnek vagy megfeketednek — ezeket amiloidnak nevezik, másoké sárga marad. A gyilkos galóca csoportjába tartozó galócák spórái amiloidok. A reakciót a leírásban a méret mellé írják: „8—10 × 7—9 µm, amiloid”.
Kamera és program
Ma a spórákat gyakran a mikroszkópra szerelt kamerával fényképezik. A program minden spórához ellipszist illeszt, és rögtön kiírja a hosszt, a szélességet és a Q-t. Ugyanúgy kell kalibrálni, tárgymikrométerrel. A fő csapda az oldalukon fekvő vagy csomóba tapadt spórák: ezeket kézzel ki kell zárni, különben a Q alulbecsült lesz.
05 · Írásszabályok
terjedelem · szélső értékek · Q és nA hosszt írják elsőnek, a szélességet másodiknak
A spóra méretét „hossz × szélesség” alakban jegyzik fel, a mértékegységgel a végén. A terjedelmet gondolatjellel írják, a ritka szélső értékeket zárójelben. A Q-t külön írják, szintén terjedelemként vagy átlagként. A megmért spórák számát n betűvel jelölik.
A szélesség nem lehet nagyobb a hossznál: elsőnek mindig a hosszú tengely áll. A µ mikron eltörölt jelölés, µm-t írnak, és a mértékegység egyszer áll, a végén. A Q-nak nincs mértékegysége. Egyetlen szám szélesség nélkül nem írja le az alakot. A négy tizedesjegy értelmetlen, amikor a mikroszkóp 0,2 µm-t old fel. Az okulárosztások pedig osztásérték nélkül nem méretek.
06 · Szomszédos egységek
mikológia és hosszúságA mikrométer a méter milliomod része. A papírra hullott spórák az egész skála kezdetét jelentik: mindegyikből gombafonal-hálózat nőhet, amely egy nap alatt milliméterekkel gyarapszik, évezredek alatt pedig több száz hektárt foglal el. A spóra kilövellése a lemezről pedig külön mechanika, méter per másodperces sebességgel.
1 µm = 10⁻⁶ m.
Mi nő a spórából egy nap alatt.
A Buller-cseppecske és az ezer g-s gyorsulás.
07 · Történeti rész
archívum · Michelitől MelzerigHogyan lett a spóra a gomba fő ismertetőjegye
{title}
{text}
A lenyomat spórát őriz, nem méretet
A spóralenyomat kényelmes minta. Megszárítható, herbáriumi borítékba tehető, és fél évszázad múlva újra a mikroszkóp alá helyezhető. A benne lévő spórák alig változnak: a faluk erős. Ezért a régi leírásban feljegyzett méret ugyanazon az anyagon ellenőrizhető.
De maga a méret attól függ, hogyan mérték. Vízben, lúgban és Melzer-reagensben ugyanaz a spóra kissé eltérő méreteket ad. A lemezről vett éretlen spórák kisebbek, mint a már lehullottak. Ezért egy jó leírás megadja a preparátum közegét és azt, hogy a spórákat lenyomatból vették. Az azonos módszer fontosabb az utolsó tizedesjegynél.
Jobbra látható, hogyan hagyja el a spóra a gombát. Az aljánál vízcsepp gyűlik össze. A csepp egyesül a spóra felszínén lévő hártyával, a tömegközéppont hirtelen elmozdul, és a spórát elröpíti. Így válik le a lemezről, és esik le a papírra.
Az SI hét alapegysége
Mennyiségek katalógusa
Mikológia · 12 egységlap
Egy csepp sav megváltoztatja a lé színét, a só megfesti a lángot, a víz egy koppintásra megfagy. Alattuk a Simetrium összes lapja, szakterület és ábécé szerint.
A mutató megnyitása →