SIMETRIUM .COM F = m·a
alap · SI 2019
HU|36 nyelv
mg 0,5 m t = 0,45 s 0 1,00 N 2 SYMBOL PLATE F = 1,000 N g = 9,806 65 m/s² CGPM 1948 · m = 101,97 g
Kis- és nagybetű
Nagy N: az egység egy személy nevét viseli. A szót kisbetűvel írjuk: newton, 5 newton.
Nem összetévesztendő
n a nano, 10⁻⁹. Az Nm hiba: a nyomatékot N·m alakban írjuk. N a kémiában az oldat normalitása.
A lapon az N betű egy rugón lóg, és fel-le billeg. Alatta a súly vörös nyila, mg, együtt nyúlik a rugóval. A betű felületén feszültségtérkép fut kéktől vörösig, fentről lefelé pedig egy szkennervonal halad. Jobbra egy alma esik le, és 0,32 s alatt 0,5 m utat tesz meg. Alul egy jel eléri az 1,00 N értéket. A felfüggesztés csigája lassan forog.
Az egység útlevele · erő

Newton

Származtatott SI-egység · mennyiség: erő

Fogjon a tenyerébe egy kis almát, nagyjából száz grammot. A tenyér körülbelül egy newton erővel nyomja felfelé. Pontosan ennyi kell ahhoz, hogy az alma ne essen le.

Isaac Newton 1687-ben adta ki «A természetfilozófia matematikai alapelvei» című művét. Ebben az áll, hogy a mozgás megváltozása arányos a ható erővel. Ma ezt F = m·a alakban írjuk. Az erő egységét csak 1948-ban nevezték el Newtonról. Egy newton egy kilogramm sebességét minden másodpercben egy méter per szekundummal növeli.

JelölésN
Az alapegységeken átkg·m·s⁻²
1 kg súlya9,806 65 N normál g mellett · a Holdon 1,62 N
NévadóIsaac Newton · CGPM 1948, az SI része 1960 óta
SzabványokISO 80000-4 · SI-brosúra, 9. kiad. · ISO 376 (erőmérők)
Jellemző értékek1 nN — atomerő-mikroszkóp tűje · 1 N — 102 g-os alma · 35 MN — a Saturn V tolóereje
Az átváltáshoz Az egység történetéhez
01 · Meghatározás

Egy kilogramm, egy méter és két másodperc

A newton az az erő, amely az 1 kg tömegű testnek 1 m/s² gyorsulást ad. Saját etalonja a newtonnak nincs. A kilogrammból, a méterből és a másodpercből épül fel, és pontossága is ugyanaz, mint az övéké.

A súly is erő. Az az erő, amellyel a test az alátámasztására nyom. A Földön egy kilogramm súlya körülbelül 9,8 N, a Holdon hatszor kevesebb, a tömeg viszont ugyanaz marad. Ezért a rugós mérleg a Holdon más számot mutat, a kétkarú mérleg pedig ugyanazt.

F — erő · m — tömeg, kg · a — gyorsulás · g — nehézségi gyorsulás
Dimenzió
M·L·T⁻²
tömeg, hosszúság, idő
1 kg súlya
9,81 N
tengerszinten
Tömeg 1 N súlyhoz
102 g
a Földön
Interaktív · egy newton különböző égitesteken

Mennyi homok súlya egy newton

A tányéron pontosan annyi homok van, hogy a rugó 1 N értéket mutasson. Minél gyengébb a vonzás, annál több homok kell. A kupac magassága a homok tömege, a kék vonal a skála 1 N jele. Ez minden égitesten ugyanaz.

1,00 N
balra: tányér homokkalkupac — tömeg, g · vonal — 1 N
A homok tömege
m = 1 N / g
Vonzás
Miért gramm áll a csomagoláson, és nem newton

A vásárlót az érdekli, mennyi anyag van a csomagban, és ez a tömeg. A súly a helytől függ: az egyenlítőn egy csomag fél százalékkal kevesebbet nyom, mint a sarkon. A bolti mérlegek erőt mérnek, de a helyszínen súlyokkal hitelesítik őket. Ezért a kijelző grammot mutat.

Interaktív · a rugó erőt mér, a kocsi megmutatja, mit tesz az erő

Ugyanaz a newton tart egy terhet és gyorsít egy kocsit

Balra egy rugós erőmérő. A vörös nyíl a tárgy súlya, a kék a rugó ereje. Ha egyenlők, a teher nyugodtan lóg. Jobbra egy kocsi egy sínen. Hátul egy légcsavar állandó erővel tolja, ezt a kék nyíl mutatja. A szalagon 0,1 s-onként kerül egy pont. Minél távolabb vannak a pontok, annál gyorsabban megy a kocsi. A zöld vonal a cél, 1 m-re. Az égitest a teher súlyát és a súrlódást változtatja meg, a légcsavar tolóerejét nem.

balra: erőmérő, skála N egységbenjobbra: sín 1,2 m · pontok 0,1 s-onként · vonal — 1 m
Teher a rugón
Égitest
Kocsi: tömeg
A légcsavar tolóereje ·
A teher súlya
1,00 N
alma a Földön
A teher tömege
0,102 kg
mindenhol ugyanaz
A kocsi gyorsulása
1,00 m/s²
a = F / m
Az 1 m-es vonalig
—
a kocsi halad

Egy 102 g-os alma súlya a Földön 1,00 N. Ugyanaz a newton egy egykilogrammos kocsi sebességét minden másodpercben 1 m/s²-tel növeli.

02 · Átszámítás
Newtonban
EgységÉrtékHol fordul elő

A kilogramm-erő egy kilogramm súlya normál g mellett. Pontosan 9,806 65-ször akkora, mint a newton.

A CGS-rendszer dinje százezerszer kisebb a newtonnál. Egy grammot 1 cm/s² gyorsulással gyorsít.

Az USA-ban a sugárhajtóművek tolóerejét ma is lbf egységben adják meg: 100 000 lbf = 445 kN.

03 · Nagyságrendek
Erő a pikonewtontól a Hold vonzásáig, logaritmikus skála

04 · Mérőeszközök
N
rugós erőmérő · ±2 %
A Hooke-törvény szerint a rugó az erővel arányosan nyúlik meg. A horgon lévő jel egy newtonban skálázott beosztáson mozog.
erőmérő cella · 0,02 %
Egy gerenda terhelés alatt kissé meghajlik, a ráragasztott nyúlásmérő bélyeg megnyúlik és megváltoztatja ellenállását. Így működnek a konyhai és ipari mérlegek.
torziós mérleg · 10⁻⁷ N
Henry Cavendish 1798-ban ezzel mérte meg ólomgolyók vonzását. A szál elcsavarodik, egy fényfolt fut végig a skálán.
atomerő-mikroszkóp · 10⁻¹¹ N
Egy hajlékony konzolon ülő tűt vezetnek végig a felületen. A konzolról visszaverődő lézersugár mutatja a hajlását, vagyis az erőt.
05 · Írásszabályok
Helyes
9,8 N — szóköz a szám és a jel között
12 kN, 35 MN — előtag a jellel egybeírva
40 N·m — nyomaték ponttal
egy alma súlya 1 N, tömege 102 g
Helytelen
9,8N, 9,8 n — szóköz nélkül, kisbetűvel
12 KN — a kilo előtag kisbetűs
40 Nm — az N mellett nanométernek olvasható
«súly 70 kg» műszaki szövegben
06 · Szomszédos egységek
07 · Történeti rész
Atwood-gép · 1784
Mérésügyi jegyzet

A szabadesés túl gyors ahhoz, hogy ingával mérjék. George Atwood 1784-ben két majdnem egyforma súlyt akasztott egy csigán át. A kis többlet lassan húzza a rendszert, így a gyorsulás másodpercekben mérhető. Így ellenőrizték először asztalon Newton második törvényét.

A newton a kilogrammra támaszkodik. 2019 óta a kilogrammot a Planck-állandó rögzíti, így az erő súlyok nélkül is előállítható: a Kibble-mérlegben a súlyt elektromágneses erő egyensúlyozza ki. A nemzeti laboratóriumok a nagy erőket 1 MN-ig terjedő súlyterheléses gépekkel állítják elő, és az erőmérőket az ISO 376 szerint kalibrálják.

esés villanásokban, 0,1 s-onként
Mennyiségek katalógusa
a teljes mutató →
az alap · 7 egység

Az SI hét alapegysége

A mutató laborja: egy pohár káposztalé, egy égő, egy pohár víz hideg lapon és egy fogaskerék-áttétel
Mutató · minden mennyiség egy oldalon
A labor a mutató bejáratánál

Egy csepp sav megváltoztatja a lé színét, a só megfesti a lángot, a víz egy koppintásra megfagy. Alattuk a Simetrium összes lapja, szakterület és ábécé szerint.

A mutató megnyitása →
08 · Az Ön nyelve
minden hivatkozás valódi nyelvi oldalra vezet

Olvassa a saját nyelvén

lefordítva és átnézvenyers fordítássorban áll