Bar
SI-n kívüli egység · mennyiség: nyomás
01 · Meghatározás
A norvég meteorológus Vilhelm Bjerknes 1909-ben javasolta a bart, hogy a levegő nyomása egyhez közeli számként jöjjön ki. A számítás pontosnak bizonyult: a Föld felszínén az atmoszféra 1,013 bar.
Egy bar pontosan százezer pascal — ez meghatározás, nem mérés. Az SI-hez az egység nem tartozik, de mindenütt megtűrik: nyomásmérők, gumik, hidraulika, kompresszorok és az egész európai technika barban van beosztva. Az ok egyszerű: a pascal túl kicsi, és a gumi nyomását 250 000 Pa alakban kellene írni 2,5 bar helyett. A meteorológusok az ezredrészt — a millibart — használják, az újabb jelentésekben pedig ugyanazt a számot hektopascalban: 1013 hPa és 1013 mbar egy és ugyanaz.
Egy tíz méter vastag vízréteg pontosan annyit nyom, mint az atmoszféra. Innen a búvárszabály: húsz méteren a nyomás háromszorosa a felszíninek, és a palack levegője háromszor gyorsabban fogy.
02 · Átszámítás
Írjon be egy nyomást — a lap átszámítja
A nyomásnak van a legsűrűbb egység-állatkertje: bar, atmoszféra, műszaki atmoszféra, psi, higany- és vízoszlop-milliméterek, torr. Egyik átváltó szám sem kerek — a baré kivételével, és éppen ezért szorította ki az atmoszférát a technikából.
A nyomásmérő alapból a túlnyomást mutatja: a számlap nullája az atmoszférát jelenti. Ezért «2,2 bar a gumiban» 3,2 bar abszolút, és a számításokban ezt a különbséget nem szabad átugrani.
| Egység | Név | Érték | Hol fordul elő |
|---|---|---|---|
| bar | bar | 1 | nyomásmérők, gumik, hidraulika |
| mbar | millibar | 1000 | időjárás-jelentések, vákuumtechnika |
| kbar | kilobar | 0,001 | geofizika, gyémántszintézis |
| Pa | pascal | 100000 | az SI-egység |
| kPa | kilopascal | 100 | építési terhek |
| MPa | megapascal | 0,1 | anyagszilárdság |
A nyomásmérő a túlnyomást mutatja, az atmoszférikuson felül. Az abszolút pontosan egy barral nagyobb: 2,2 bar a gumiban 3,2 bart jelent odabent.
03 · Nagyságrendek
a vákuumtól a Föld közepéigaz atmoszféra és az alacsony nyomások technikája
04 · Mérőeszközök
Mivel mérik a bart
Egy görbe cső a nyomás alatt kiegyenesedik és mozgatja a mutatót. Olcsó, megbízható, és mind a mai napig a fő, barban olvasott műszer minden üzemben.
Egy hullámos doboz összenyomódik a légnyomástól. A jelentések hektopascalban olvassák, ami számszerűen egyenlő a millibarral.
Egy szilíciummembrán ellenállása megváltozik, ha deformálódik. Autókba, kompresszorokba és ipari vezérlőkbe építik.
Az abszolút nyomást méri, és mélységgé váltja: minden bar az atmoszférikus felett tíz méter víz. Ugyanebből számolják a dekompressziót is.
05 · Írásszabályok
bar kisbetűvel, és mindig adja meg: túlnyomás vagy abszolút
A jelet három kisbetűvel írjuk. Csak kis és nagy előtagok engedettek: mbar, kbar; a «dekabart» nem használják. A fő szabály nem az írásmódról szól: a «túlnyomás» vagy «abszolút» megjegyzés nélkül egy barban megadott szám kétértelmű, és az angol gyakorlatnak külön jelei is vannak rá, barg és bara.
A bar és az atmoszféra 1,3 %-kal tér el — egy guminál lényegtelen, de egy gázpalacknál vagy háromszáz baros hidraulikánál a különbség már négy bar. Dokumentumokban az egyik nem állhat a másik helyett.
06 · Szomszédos egységek
A bar csupán a pascal egy többszörösének rövid írása, ezért a nyomás egész családja mellette áll: a newton négyzetméterenként az SI-ben, a psi a brit gyakorlatban, a higanyoszlop milliméterei az orvoslásban. A meteorológia éppen azért választotta a hektopascalt, mert számszerűen egyenlőnek bizonyult a megszokott millibarral.
A Mariana-árokban a nyomás eléri az 1086 bart — több mint egy tonna a jármű testének minden négyzetcentiméterén.
07 · Történeti rész
Mivel mérték a nyomást a bar előtt
Egy 760 mm magas higanyoszlop nyomása nulla fokon. A barra kerekítés kényelmesebbnek bizonyult, és a technika áttért a barra.
A kilopond négyzetcentiméterenként. A keleti hagyomány nyomásmérői éppen így voltak beosztva, innen a szokás, hogy «atmoszférát» mondanak bar helyett.
Az első barométer higanyos volt, és az orvoslás meg a vákuumtechnika máig higanymilliméterben számol.
A din négyzetcentiméterenként — a CGS-rendszer kiindulási egysége, amelyből Bjerknes egymilliót számolt le, és megkapta a bart.
Egység, amelyet azért találtak ki, hogy az időjárási térképek könnyen olvashatók legyenek
Bjerknes nem fizikai megfontolásból választott pontosan százezer pascalt, hanem azért, hogy a szinoptikus térképek gyorsabban olvashatók legyenek: az izobárok háromjegyű számokat viselnek ezer körül, és minden eltérés azonnal szemet szúr. Amikor az SI bevezette a pascalt, a meteorológusok választás elé kerültek: rajzolják újra az összes térképet, vagy találjanak kerülőutat. A megtalált kiút elegáns volt: a hektopascal számszerűen egyenlő a millibarral, így a jelentések egyetlen számjeggyel sem változtak; csak az egység neve lett más. Maga a bar kimaradt az SI-ből, de tovább dolgozik a technikában, ahol a pascal nagyságrendjében kényelmetlen.
Katalógus · mértékegységek
Minden mennyiségnek egy adatlap
Az SI hét alapegysége, huszonkét saját nevű származtatott egység és a rendszeren kívüli egységek, amelyek nélkül sem a technika, sem a hétköznapok nem boldogulnak. Mindegyiknek külön lapja van: meghatározás, átszámítás, eszközök, írásszabályok. 36 nyelven.
SI-n kívüli egységek
nyissa meg a bar lapjátAz SI alapegységei
terrakottával azok, amelyekből a bar állSaját nevű SI-származtatott egységek
huszonkét lapAz adatlap nyelve
36 nyelv. A bar jelet és a képleteket nem fordítjuk — minden nyelven ugyanazok; a próza, a példák és az adott írás írásszabályai fordulnak le.